Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 4. (Szolnok, 1989)
TANULMÁNYOK - Kerek Béla: A mezőgazdaság kollektivizálása Szolnok megyében (1948-1961) I. rész / 147. o.
100 kh szántóra jutó számosállat (db):' 1950 1951 1952 1953 Szolnok megye 9,7 10,9 14,5 .12,0 7 alföldi megye átlaga 11,4 12,6 14,0 15,5 1953-ban Szolnok megyében a legalacsonyabb a 100 kh szántóra jutó számosállat a megyék között. A többi megyében általában 16,6-17,5. (Az állatállomány adatai együtt tartalmazzák az egyéni és szövetkezeti szektor adatait.) A szövetkezetek állatállományának fejlődésére kedvezőtlenül hatott, hogy elég gyakran legyengült állatok megvásárlására kerülhetett sor, és azokat kellett hizlalásra vagy tenyésztésre beállítani, holott az állati férőhelyhiány mellett még kellő takarmánybázissal sem rendelkeztek. Az állatállomány adatai is utalnak arra, hogy a növénytermesztés volt a fő termelési ág. A nagyüzemi növénytermesztés továbbfejlődésének feltétele a gépesítettség megteremtése lett. A szövetkezeteknél a gépi beruházás alacsony szintű volt. A gépi munkák nagy részét a gépállomások végezték. A tsz-ek nem birtokolhattak nagygépeket, ebben az értelemben ki voltak szolgáltatva a gépállomásoknak. így a gépállomások gépállományának fejlődése a szövetkezetek gépi munkájának lehetőségét is jelentette. 1948-ban a megye 10 gépállomásán 110 db erőgép volt, amivel csupán 44 ezer kh földet tudtak megművelni, az összes szántó 6,3 %-át. 1949-ben már 28 gépállomás 362 db erőgéppel 174 800 kh területet művelt, az összes terület 20 %-át, 1950-ben 32 gépállomás 617 erőgéppel 246 800 kh-at, a szántóterület 34 %-át. 1951ben a 29 gépállomás (összevonások történtek) 834 erőgéppel a szántóterület 40,6 %-át, 293 900 kh-at tudott megművelni, 1952-ben már 921 erőgéppel az összes szántóterület 50 %-át, mintegy 360 800 kh-at. 89 A gépi beruházásnak az ellentmondása abban van, hogy súlyos, erőt meghaladó terhet jelentett a szövetkezeteknek. Pl. 1953-ban 16,1 millió, 1954-ben 39,3 millió Ft-ot tett ki a szövetkezetek gépállomások felé esedékes kötelezettsége, ami elég magas a szövetkezeteknek nyújtott beruházási hitelek mennyiségéhez képest. A mérleghiány hatására 1954-ben a szövetkezeteknek 19,6 millió Ft kiegyenlítetlen tartozása állott fenn a gépállomások részére. Ezért is volt különösképp nagy jelentőségű az 1039/1951. (XII. 13.) MT. sz. határozat, amely a gépállomások és a termelőszövetkezetek kapcsolatát rendezte. Ezt követően a traktorosok szövetkezeti tagok lehettek és munkaegységet kaptak. Ez azt is jelentette, hogy a traktorosok tagként beleszólhattak, segíthették a szövetkezetet. Másrészt pedig a szövetkezeti tagokká lett traktorosok mint tulajdonosok, s mint anyagilag is érdekeltté tehető emberek, igyekeztek 88 Statisztikai Évkönyv. 1959. 198. 89 MSZMP Szolnok MB Arch. 39. f. 1. fcs. 54. őe. 90 Magyar Nemzeti Bank V. sz. Területi Irodája. Szolnok megye. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek 1954. évi zárszámadásának értékelő tábláiból. 175
