Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 4. (Szolnok, 1989)
TANULMÁNYOK - Kerek Béla: A mezőgazdaság kollektivizálása Szolnok megyében (1948-1961) I. rész / 147. o.
dasági, szervezeti és politikai megszilárdítását tűzte ki feladatul ... Még abban az esetben is, ha azzal jár, hogy nem érik el a termelőszövetkezetek és csoportok fejlesztésének a PB által előirt ütemét, a jelenlegi állapot 22 %-kal való emelését." 61 E korszak szelleméből adódott, hogy a szövetkezetek megszilárdulásának akadályait is elsősorban a gazdagparasztok ellenséges magatartásának tudták be. Egy megyei jelentés így tesz erről említést: „Ennek oka az volt, - már mint a hibáknak a megszilárdítás területén - hogy a pártszerveinknél ... elbizakodottság mutatkozott meg. Az elbizakodottságból adódott, hogy nem figyeltünk fel kellően az ellenség tevékenységére, nem mozgósítottuk kellően a tsz-tagokat a kulákok és egyéb reakciós elemek elleni harcra ..." A szövetkezetek megszilárdítása címén egyre inkább a gazdagparasztságot korlátozó politika lépett előtérbe. A gazdagparasztság terhei ugrásszerűen megnőttek. Az 1948-49. évi begyűjtésről szóló rendelet egy 25 holdas gazdaságnak háromszor, egy 50 holdasnak négyszer annyi terménybeadási kötelezettséget írt elő holdanként, mint egy 5 holdas gazdaságnak. Az 1949-50. évben már az előbbi menynyiségek négyszeresre, illetve több mint ötszörösre emelkedtek az 5 holdas gazdaságokra kivetett beadási kötelezettségekhez képest. 63 A magas beadási kötelezettség miatt a gazdagparasztság a szabadpiacról szinte teljesen kiszorult - legtöbbször a szabad állami felvásárlásból is —, a beadási árak alacsony szintje miatt viszont alig jutott az újratermelés anyagi feltételeihez. Az 19491955. közötti időszakban a kötelező beadási árak szintje 13 %-kal emelkedett, illetve 1951 és 1953 között nem változott, a termelői költségek viszont közel két és félszeresére nőttek. Az aránylag magas szabadpiaci árak alakulására a magas beszolgáltat ási előirányzatok és a szabad forgalmat korlátozó rendszabályok voltak elsősorban hatással, de közrejátszottak egyéb tényezők is, mint például az 1952. évi rossz termés. „Általános jelenség, hogy maguk a titkárok is olyan véleménnyel vannak, hogy nem termett és az előirányzat begyűjtése teljesen lehetetlenség," 64 állapítja meg az MDP megyei bizottságának jelentése, melyet ugyan a megyei bizottság nem fogad el. 1950. december 19-én az elszámoltatottak hátraléka 29 175 q kenyérgabona volt. A mintegy harmincezer ténylegesen elszámoltatott dolgozó paraszt közül részben vagy egészben 13 560 fő teljesítette a beszolgáltatást, a beszolgáltatásra kötelezettek 49,8 %-a. Egy 1953-as kimutatás alapján — amikor a kártérítési összegeket elengedték - a megyében a begyűjtési kártérítések összege 24 millió Ft-ot tett ki. Ebben az időben a megyei lap tele van a begyűjtésüket nem teljesítő gazdagparasztok büntetéseivel. 600 tojás, 40 kg baromfi beadása elmulasztásának „ára" a jászberényi bíróságon 8 hónap szabadságvesztés és 2 ezer Ft pénzbüntetés volt. A Megyei Tanács 1953. március 5-i ülésének jegyzőkönyve arról szól, hogy a dolgozó parasztokra indokolatlanul kivetett adók, kártérítések, a különböző zaklatások igen rossz hatással vannak. 61 MSZMP Szolnok MB Arch. 39. f. 1. fcs. 60. őe. 62 MSZMP Szolnok MB Arch. 39. f. 2. fcs. 86. őe. 63 ORBÁNS. 1972. 90. 64 MSZMP Szolnok MB Arch. 39. f. 2. fcs. 61. őe. 65 Uo. 167
