Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 4. (Szolnok, 1989)
TANULMÁNYOK - Kerek Béla: A mezőgazdaság kollektivizálása Szolnok megyében (1948-1961) I. rész / 147. o.
Kisújszállás, Mezőtúr és Karcag is felsorakozott az első szövetkezeti város mögé. 1951 tavasza tehát a szövetkezeti városok születésének időszaka volt. Az átszervezés után a 4 szövetkezeti városban 60 termelőszövetkezeti csoport működött 115 265 kh szántóterületen. (A négy város összes szántóterülete 161 834 kh.) A szövetkezetek száma típusonként: I. típus 23 23 636 kh szántóval II. típus 5 3 812 kh szántóval III. típus 32 87 817 kh szántóval A 4 városban mindössze 487 egyénileg dolgozó kis- és középparaszt, 154 gazdagparaszt maradt szövetkezeten kívül. A termelőszövetkezeti várossá válást követően a helyi, megyei és országos szervek egyaránt központi kérdésként kezelték a négy város szövetkezeteinek szervezeti, politikai és gazdasági megszilárdítását. Az MDP Szolnok megyei Bizottsága így határozta meg a soronlévő feladatot: „Pártunk II. kongresszusa alapján a legfontosasbb feladatunk a megyében lévő termelőszövetkezetek és csoportok, de különösen a szövetkezeti városokban elért eredmények megszilárdítása, hogy termelőszövetkezeteink a tavaszi munkák példás elvégzésével és jó terméseredmények elérésével a nagyüzemi gazdálkodás bizonyságai legyenek." 5 Nagy hangsúlyt kapott a négy város beruházási igényének kielégítése, elsősorban a közös állatállomány elhelyezésére szolgáló épületek létesítésének biztosítása. Hasonlóképpen elsőbbséget biztosítottak a szövetkezeti városok hiteligényeinek is. A négy város kiemelt helyzetben volt a gépállomási ellátás szempontjából is. Az előnyös gépellátás következtében a növénytermesztés gépesítése jóval előbbre tartott, mint más területeken. A Mezőtúri Béke Tsz-nél a gépállomás - a megyében elsőként - kombájnnal vágta a gabonát. 53 A szocialista városok ügye tehát országos ügy is volt. Mégis a legtöbb áldozatot e városok parasztsága vállalta, amely később — amikor a szövetkezés beérett - büszke volt e történelmi tettre. A mezőgazdaság átszervezésének meggyorsítása az MDP II. kongresszusa után Az MDP II. kongresszusán a mezőgazdasági termelési terv szinte teljesen irreális felemelésével együtt a párt „döntő stratégiai feladattá" tette az átszervezést, annak ellenére, hogy kezdettől fogva elmaradás mutatkozott az előirányzott ütemhez képest. Szolnok megyében az átszervezés addigi sikerei nyomán reálisnak tartották a kongresszus által kitűzött célt. Adódhatott ez abból is, hogy leegyszerűsítették az átszervezés összetett és bonyolult munkáját. Ez tükröződik a kor számos dokumentumából és Dávid Ferencnek, az MDP megyei titkárának kongresszusi hozzászólásából is, ami51 UNGORT. 1971. 213. 52 Uo. 217. 53 VASSH. 1981. 75. 164
