Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 4. (Szolnok, 1989)
TANULMÁNYOK - Kocsis Gyula: A Jászság adózása a XVI. században / 9. o.
dásra kötelezett Jászságot tételezett fel, és ezt az oklevelet is ennek megfelelően értelmezte. Pedig ebben az időszakban a jászok társadalma már polarizálódott. Az oklevél alapján megfigyelhető egy cenzussal és akóval adózó „közszabad" réteg és a fölöttük álló, személyében katonáskodó, saját költségén katonát állító és tegzespénzt fizető kapitány réteg. A 20 ft-os évi adó, valamint a nyolc tegzes kiállítása (az 1435. évi I. dekrétum 2. törvénycikke a nemeseket 33 jobbágyporta után kötelezi egy tegzes lovas kiállítására) jóval nagyobb terhet jelenthetett, mint a census és akó fizetése. így az oklevélben említett (bizonyára nem régen előléptetett) kapitányok a közrendű módjára történő adózás ellen tiltakozhattak, míg a többi nemes kapitány (négyszállási Kompolt és a szentgyörgyi Beké) a korábbi rurális módra történő adóztatási szándékkal az érintettek társadalmi emelkedését akarta kétségbe vonni. Erre utal az is, hogy a kapitányságuk megerősítése után vállalták a súlyosabb, de a felsőbb társadalmi réteghez tartozást kifejező adózási formát. (A társadalom polarizálódását a Kiskunságból igazolja egy 1456. évi oklevél. 16 ) A kétféle adót Hunyadi Mátyás 1473. febr. 22-i oklevele megerősítette, egyben felmentette ajászokat a lucrum camerae, a taxa és a contributio, valamint bármely más szolgáltatás alól. Ez az oklevél az akó adót nem említi, censusként évi két alkalommal (Szt. György és Szt. Mihály napra) 250-250 ft-ot kellett fizetni, míg a tegzespénz összege évi 300 ft volt. Valószínű ez utóbbi fizetése alól mentette fel tetszése szerinti időre ajászokat 1503ban II. Ulászló. Ebből az oklevélből az is kiderül, hogy ezt az adót Jakab napra fizették. 1505-ben Mátyás 1479-es oklevelét, amelyben a jászok kapitányait minden rendes és rendkívüli taxa alól felmentette, azzal a feltétellel erősítette meg Ulászló, hogy 1 7 50 ft-ot ,,pro onere exercituationis" fizetniük kell. Minthogy a kapitányok tegzespénzzel adóztak, az 50 ft feltehetőleg ennek felelt meg. A XV. század utolsó negyedében drasztikusan lecsökkent tegzespénz a kapitányi réteg jelentőségének csökkenését is mutatja. Az egri vár 1553-as számadása szerint a jászok a cenzusba fizetni tartoztak - Szt. Jakab és Szt. Mihály napra - 200-200 ft-ot, adóba 1200 véka (quartalia) búzát, ugyanennyi árpát. A kapitányok pedig Szent Jakabra 50 ft tegzespénzt. Az adózásnak ez a struktúrája megfelelt a XV. századi struktúrának, sőt a tartozás lerovásának a határidői, valamint az egyes fizetendő összegek (pl. a tegzespénz) azonosak a Mohács előtti oklevelekből ismertekkel. 1541-ben a jászok 400 ft dikát fizettek Balassa Imrének. Ennek az adófajtának XV. századi előzményeit nem ismerjük a jászok KRING Miklós: Kun és jász társadalom elemek a középkorban (Századok. 1932. 66. évf. 3563., 169-188.) c. tanulmányában vette észre a jászok és kunok társadalmának tagoltságát. Ő ugyanezt az oklevelet az adózás alóli mentesítésként értelmezi. Lásd még:GYÖRFFY György: A kunok feudalizálódása. In: Tanulmányok a parasztság történetéhez Magyarországon a XVI. században. Szcrk.: SZÉKELY György, Bp. 195 3. Magyar törvénytár. 1435. (II.) 2. törvénycikk. l6 GYÁRFÁS I. 1883. III. 156. sz. oki. 17 Itt csak az adózás szempontjából tárgyalom a társadalmi ditterencialodas kérdését, ezért részletesebben nem foglalkozom vele. GYÁRFÁS I. 1883. III. 200., 210., 235., 238. sz. oklevél. | o Ráday Levéltár, Jerncy gyűjtemény. 24. k.; OL E. 554. Fol. Lat. 1180. 14-15. es. Fol. Lat. 2128. 34. es. 12
