Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 4. (Szolnok, 1989)
TANULMÁNYOK - Szurmay Ernő: Szolnok közművelődésének története az első világháborútól a város felszabadulásáig 1914-1944 / 91. o.
A közvélemény formálói Szolnok város közművelődésének alakításában, befolyásolásában elvitathatatlan a helyi újságok és a város lakosságának jelentős részét hatókörükbe vonó egyesületek szerepe. A Tanácsköztársaság leverését követően már 1919 őszén jelentkezett a Szolnok és Vidéke, amely a Keresztény Nemzeti Egyesülés pártjának volt a lapja. Erősen klerikális jellegét végig megőrizte. 1923-ban már 31. évfolyama jelent meg a kormányt és az Egységes Pártot támogató, nem túlzottan magas színvonalú Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Lapoknak. 1926 és 1939 között hetenként kétszer, majd háromszor kapták kézbe az olvasók a korszak legnívósabb, legjobban szerkesztett s viszonylag józan hangvételű lapját, az először dr. Tóth Tivadar gimnáziumi tanár, 1936-ot követően dr. Straub Imre ill. dr. Schwemmer Ignác ügyvédek által szerkesztett Szolnoki Újságot. 1932-től 1944-ig élt a „nemzetpolitikai" jellegű, heti kétszeri megjelenésű Nemzeti Jövőnk, amelynek szerkesztői között Scheftsik György, Vidor Győző, Áts Ferenc nevét olvashatjuk. A kérész-életű, általában néhány számot, ill. egy-két évfolyamot megért, jobbára provinciális hangvételű időszaki lapok közül - mint amilyen a Szabó Barna szerkesztette Szolnoki Nap, ill. Szolnoki Tükör, az 1932 őszétől megjelenő Szolnoki Zeneés Moziélet, az 1934—1938 között a színházi idényben megjelenő Szolnoki Színházi Újság, a vasutas írogat óknak helyet adó, meglehetősen jellegtelen Alföldi Esték messze kiemelkedett a Szandai Sándor által szerkesztett 1931—32 között élt Irodalmi Kurír, amely a szolnoki szerzők írásain kívül a kortárs magyar irodalom legjelesebb, szociális érzékű alkotóinak műveit is közölte. 58 Jóllehet a helyi újságok példányszáma alatta maradt az 1000-nek, s az egyéb időszaki kiadványok példányszáma sem volt magas, hatásuk jóval nagyobb volt, hiszen még a vendéglőkben, kávéházakban, borbélyműhelyekben, körökben, egyesületekben a lapok (vagy azok egyike-másika) megtalálhatók voltak, sőt hozzájárultak eme helyek látogatottságához. Egyébként ebben az időszakban folyamatosa vagy ideiglenesen működő,összesen 150 egylet, egyesület, kör, klub stb. jelentős része nem csupán egy-egy társadalmi réteg közösségi szórakozásának, társas együttlétének kerete volt, hanem az adott réteg művelődésének színtere is. Közülük számosan elnevezésükben is kifejezésre juttatták, hogy alapszabályuk szerint kifejezetten tagjaik sokoldalú művelődésével kívánnak foglalkozni. Mások a művészetek, a sport, a közösségi kedvtelés valamelyik ágának művelésére alakultak. A legnagyobb múltú Millennium Önképző Dal- és Zeneegylet keretei között 1921-ben — a háborús károk helyrehozása után - indult meg újra a műhelyi munkások művelődését szolgáló munka. Új színpadot építettek zenekari résszel, majd 1926-tól moziként is használták a nagytermet, amelyet a városi lakosság is szívesen látogatott. 58 Irodalmi Kurír és előzménye 1931-1932. Szerk. és bev.: SZURMAY Ernő. Hasonmás lenyomat. Kiadja a Verseghy Ferenc Megyei Könyvtár, Szolnok, 1982. I — II. 59 SZATMÁRI Erzsébet: Közművelődési egyletek, körök és könyvtárak Szolnokon 1896-1945. Szolnok, 1979. (Kézirat) 105
