Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 3. (Szolnok, 1988)
TANULMÁNYOK - Zsoldos István: Elemi csapások Kisújszálláson a XIX. század második felében / 69. o.
kalmazták, aki igen jó ajánlólevelekkel érkezett a városba, a kecskési legelőn lévő jószágokhoz pedig a tiszaecsegi állatorvost bízták meg azzal, hogy hetenként ellenőrzést tartson a kinn legelő jószágállomány felett. A filoxéra Nemzetgazdasági szempontból a Nagykunság területén nem volt sohasem különösebb jelentősége a szőlőtermelésnek, mégis szólunk röviden a szőlő legnagyobb ellenségéről, a filoxéráról, amely a történelmi borvidékeken okozta a legnagyobb károkat, de városunkat sem kerülte el. 1858—1862 között Észak-Amerikából Angliába és Franciaországba a szőlővesszőkkel hurcolták be e kártevő rovart. Magyarországon 1875-ben jelent meg a délvidéki Pancsován, rohamos pusztítása a 80-as évek elején kezdődött. Az 1880-as évek végére a szőlők túlnyomó része kipusztult. 56 A földművelésügyi-, ipar- és kereskedelemügyi miniszter már 1872. április 30-án értesítette a törvényhatóságokat, hogy a Phylloxera Vastatrise rovar Franciaországban megkezdte pusztító munkáját, minek következtében szőlővesszőt sem onnan, sem Olaszországból nem szabad behozni. Kisújszállásra mégis behozták, s bizonyosan tudjuk, hogy 1875-ben már pusztított a városban. 57 A kórokozó jelenléte sokáig titokban maradt, ennek ellenére teljes pusztulás nem következett be. 1883. évben 1670 hektoliter bor után vetettek ki fogyasztói adót a városban. 5 ** Az országos filoxéra-biztos jelentéséből a pusztítás mértékéről is tájékozódhatunk: Kisújszálláson a szőlőterület 1883-ban 500 kat. holdat tett ki, amelyből kivágtak 70 holdat, pusztul ófélben volt 130 hold, kivágatlan maradt 92 hold, a fertőzött terület nagyságát 140 holdban, az egészséges területet 68 kat. holdban határozták meg. 59 Kisújszálláson a szőlők kisebb hányada a várost szegélyező három zártkertben (53 kat. hold: Sipos Orbán 1881. évi jelentése szerint) nagyobb része a gazdák tanyájánál volt, ahol szépen gondozott szőlő- és gyümölcsöskertek vették körül az épületeket (Nagy- és Kisrét, karaháti-, szejkői-, szőrfűi-, kontai-, csorbái-, vasasi tanyák). A filoxéravész bár közvetlenül gazdasági csapás volt, mégis a minőségi szőlőművelés és a nemesebb fajták behozatalához vezetett már a századfordulón. összegzésül egy táblázatot mutatunk be 1850 és 1888 között a várost ért elemi csapásokról, kiemelve tipográfiailag azokat az esztendőket, amelyek különösen súlyosak voltak, s visszavetették a kapitalizálódó alföldi mezővárost a gazdasági megerősödésben: Révai Nagy Lexikon. 7. kötet. 503. SZML Kisújszállás tanácsülési jkv. 1852 - 56/1852. - Vö. SOÓS László: A filoxéra jelentkezése Jász-Nagykun-Szolnok vármegye szőlőskertjeiben. In: Zounuk 2. Szerk.: BOTKA János Szolnok, 1987. 105-110. SZML Kisújszállás jkv. 1885. augusztus 29. - 76/1885. SOÓSL. 1987. 108. 84
