Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 3. (Szolnok, 1988)
TANULMÁNYOK - Zsoldos István: Elemi csapások Kisújszálláson a XIX. század második felében / 69. o.
a múlt század közepén is ilyen „egyszerű módon" terjedhetett a veszedelmes állatbetegség, s okozott a város lakosságának óriási károkat. Az 1861. szeptember 5-ével kezdődő vész első szakasza 1862. február 5-én befejeződött, de 1862. áprilisától októberig már újra pusztított, összesen tehát 11 hónapon keresztül. Ezen időszak pusztító csapását az 1863-as aszállyal összefüggésben az előző fejezetben már összegeztük. Itt csak a szarvasmarhák között végzett pusztítására mutatunk rá. (A vész egyébként csak a kérődző állatok körében volt veszélyes.) A vész kezdete vége ökör 3-4 nagy tehén borjú szopós általános 1861.év 1862. év éves tinó bika 1-2 éves veszteség szept. 5. febr. 5. 520 369 6 672 198 110 1875 1862 1862 ápr. 22. okt. 17. 403 237 12 756 283 195 1886 iszesen: 923 606 18 1428 481 305 3761 A vész kezdete előtti szarvasmarha-állomány 6717 db volt, a vész mindkét szakában ennek 28-28%-a, összesen tehát 56%-a pusztult el. 52 A vész gyakoriságát mutatja, hogy 1866. szeptemberében ismét volt a városban marhavész. 5 ^ Másféle állatbetegségek is felléptek, s szinte évenként. Ezek ellen olykor hathatósan tudtak védekezni, mert voltak olyan parasztemberek, akik bizonyos állatbetegségeket eredményesen gyógyítottak. Ezeknek az embereknek híre járt még a szomszédos kun városokban is, s mint ,,orvos"-okat tisztelték őket. Amikor az 1867-ben a főbíró előterjesztette a birtokossági gyűlésben a kecskési pusztagazda jelentését, „miszerint a pusztán lévő jószágok jelenleg fúró-tályog -ban sínylődnek", egyben felhívta a gyűlést a baj elhárítása iránti intézkedésre is. A birtokosság határozata: „hatályosabb gyógyszer a tályog-gyökér húzásánál nem ösmertetvén, ennek használata elrendeltetik, annak teljesítésére Tóth István gazda bízatik meg." 54 A család leszármazói O. Tóth, Orvos Tóth néven a mai napig is ismeretesek, de már a „ragadvány név" eredetére alig emlékszik valaki a városban. Ugyanezen a gyűlésen azt is felemlítik, hogy „van egy egyén, nevezetesen Öreg Jónás Mihály gazda, ki a veszettségi bajok orvoslásáról előbbi időről ismeretes, kinek e féle bajok elhárítására hathatós gyógyszere van, előre való gondoskodásból célszerű lenne őt az említett betegségi bajok orvoslásával jövőre megbízni, ezért őt illő jutalomban részesíteni." Mielőtt azonban ebben a kérdésben határoznak, kikérik a városi orvosok véleményét - döntött a gyűlés. 55 Úgy látszik, ezen primitív „nomád állatgyógyászat"-i gyakorlat felett győzött a tudományos meggondolás, mert végül Orchoschowszky Szaniszló „barom orvos"-t al52 SZML Kisújszállás közig. ir. Fasc. 345.679/1863.; Uo. Fasc. 346 - 1217. 53 SZML Kisújszállás tanacsülesi jkv. 1866. szeptember 20. 54 ~ SZML Kisújszállás tanacsülesi jkv. 1 867. július 10. - 26. 55 SZML Kisújszállás közig. ir. Fasc. 345. - 508/1863. 83
