Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 3. (Szolnok, 1988)

ADATTÁR - Tóth Albert: Szolnok megye tiszántúli területének kunhalmai / 349. o.

Fe (vegyes gyomerdő, a halomtetőn díszfák), Ek (kilátó- és parkroncs); 6. t (major­gazdasági épületek), e (elegyerdő), k (erősen leromlott), u (műút és földút), g (homok­bánya), sz; 7. Feltáratlan; 8. Nincs; 9. Nincs; 10. A tetején álló urasági kilátó, filagó­ria és park idején egy tipikus kultúrhalom volt. A halom elpusztulása ezek tönkre­menetelével egyidőben történt. TISZASZŐLŐS Kakucsi-halom (190) 1. Ismeretlen; 2. D 20 (a település K-i határrészén, közvetlenül a 34. sz. műút Ny-i oldalán); 3. Ismeretlen; 4. RO (É-i oldalát egy földút teljesen levágja); 5. Bo (az el­hordott oldalon), Fe (akácos); 6. sz, e (akác), u (műút- és földút); 7. Feltáratlan; 8. Nincs; 9. Nincs; 10. Nincs. Lukács-halom (191) 1. Bizonytalan. Lyukas-halomnak is nevezik; 2. D 20 (a Tiszaigarra vezető földút D-i oldalán, a településtől kb. 2 km-re); 3. 95,8 m; 4. ÉP; 5. Tsz (magassági jegy); 6. sz; 7. Feltáratlan; 8. Nincs; 9. Tetejéről jól kirajzolódik a lábánál húzódó egykori Tisza-meder; 10. Nincs. TOMAJMONOSTORA Gulyás-halom (192) 1. Előterében még jelenleg is nagy legelők húzódnak. (Feltehetően pásztorok adták ezt a nevet); 2. G 18 — 19 (Abádszalók és Tomajmonostora határán, Tomajmonosto­rát Kunhegyessel összekötő műút D-i oldalán, attól kb. 100 m-re); 3. 90,7 m; 4. ÉP; 5. Tsz (magassági jegy); 6. sz, 1, t (Aranyosi kosboros ősgyep, megyeileg védett terü­let), u (műút); 7. Feltáratlan; 8. Nincs; 9. Nincs; 10. Nincs. Kettős-halom (193) 1. Ikerhalom (a Kettős nevű határrészen). Tekintélyes mérete ellenére több térkép sem jelzi, vagy rossz helyen; 2. G 19 (Tomajmonostora - Újszentgyörgy határszögle­tében); 3. Ismeretlen; 4. ÉP; 5. Tsz (lucernás); 6. sz, u (földút), e (nyárfa-sor); 7. Fel­táratlan; 8. Nincs; 9. Szabályos formájú, szép ívelésű, a tájból jól előtűnő tekintélyes méretű kurgán; 10. Nincs. TISZAZUG A Martfű - Öcsöd vonaltól D-re fekvő Tiszazug már a dunai hordalékkúp tartozéka. így nem is tekinthető tipikusan a Közép-Tiszavölgy részének. Ennek ellenére geo­394

Next

/
Oldalképek
Tartalom