Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 3. (Szolnok, 1988)

ADATTÁR - Tóth Albert: Szolnok megye tiszántúli területének kunhalmai / 349. o.

3. Egyik sem ismert; 4. ÉP; 5. Tsz; 6. sz, u, e (fasor); 7. Feltáratlan (Az Asszonyszállási-halommal funkcionális kapcsolatban állhattak); 8. Nincs; 9. Nincs; 10. Nincs. Kis-Péntek-halom (50) 1. Nevének eredete ismeretlen; 2. K 22 (Hegyesbor nevű déli határrészen, kb. 600 m-re a 4.sz. főközlekedési úttól); 3. Ismeretlen; 4. RO (földút szeli ketté); 5. Őgy (leromlott sziki legelő), Bo (út, csatorna); 6. 1, u, cs; 7. Feltáratlan; 8. Nincs; 9. Nincs; 10. Nincs. Konta-halom (51) 1. Valószínűleg régi személynév rejlik nevében.; 2. K 21 (A Tarattyu út és a régi 4.sz. főközlekedési út szögletében); 3. 87,0 m; 4. RO; 5. Bo (útbevágás), Rsz (magassági jegy); 6. sz, u, t, (sertéstelep); 7. Feltáratlan; 8. Nincs; 9. Nincs; 10. Nincs. Kontai-Kettős-halom (52) 1. Egy hosszan elnyúló laponyag mesterségesen megemelt kettős kiemelkedése; 2. K 21 (A Tarattyu út és a Túri út között); 3. Ismeretlen; 4. ÉP; 5. Őgy (sziki legelő); 6. 1; 7. Feltáratlan; 8. Nincs; 9. A laponyagra emelt halmok tipikus példája. Tetejéről szép kilátás nyílik a Bócsai legelőre; 10. Nincs. Lőzér-halom (53) 1. Nevének eredete bizonytalan; 2. I 24 (Az egykori Karcag- debreceni országút mellett a Zádor-halom és az Ágota-halom között); 3. 87,0 m; 4. ÉP; 5. Tsz (magassági jegy); 6. sz, u; 7. Feltáratlan; 8. Nincs; 9. Igen szép formájú halom. Tetejéről zavartalan rálátás nyílik Karcag keleti hat árrésze ire; 10. Érdekes a halomhoz fűződő népmonda, amelyet Györffy István ír le a Nagykunsági Krónikában Lőzérhalmi eset címen. Magyarkai-halom (54) 1. Nevének eredete tisztázatlan; 2. K 22 (A Magyarkai halastótól DK-re, kb. 1 km-re); 3. 91,8 m; 4. ÉP; 5. Tsz (magassági jegy); 6. sz; 7. Feltáratlan; 8. Nincs; 9. Impozáns méretű halom, uralja a vidéket. Messziről kiemelkedik környezetéből; 10. Nincs. Nagy-Görgető-halom (55) 1. Ilyen néven már feledésbe merült. Nevének eredete bizonytalan; 2. I22(ATilal367