Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 3. (Szolnok, 1988)
TANULMÁNYOK - Cseh Géza: Országgyűlési választási mozgalmak Jászberényben a kiegyezéstől a millenniumig / 87. o.
A Jászkunságot és elsősorban Jászberényt azonban nemcsak az adókötelezettségek, hanem a közigazgatás átszervezése, a Kerület önállóságának ideiglenes felszámolása miatt is érték sérelmek. Az 1850 és 1853 között hozott intézkedések a Jászkun Kerületet Pest megyébe olvasztották be és járásokra osztották fel. A Jászságból Jászberény és Jászapáti székhellyel két járást szerveztek. A járásokba Pest megyei községek is tartoztak. Ugyanakkor a kiskunsági jász puszták a Jászságtól közigazgatásilag elszakadtak, mely meggyorsította a későbbi teljes önállósodásukat. 5 Bár a Jászkun Kerület egységét 1860-ban, a Bach-rendszer bukását követően sikerült visszaállítani, Jászberény politikai mozgalmaira az 1850-es években elszenvedett sérelmek nagy hatással voltak. Az 1850-60-as években kialakult általános elégedetlenség a Jászkunságot egyre inkább ellenzékivé, az 1848-49-es hagyományok tisztelőjévé tette. A Jászságban, ezen belül elsősorban Jászberényben ez az ellenzékiség meglehetősen ellentmondásosnak bizonyult. A katolikus lakosságú jász településeken az udvarhűség továbbélt, míg a református Kunságban fokozatosan eltűnt. A politikai mozgalmak jellege nem választható el a jászság társadalomfejlődésétől. Jászberény agrártársadalmának szerkezete jóval kiegyenlítettebb képet mutatott, mint a többi jászkun mezővárosé. A redempcióban a város közel 70 ezer kh pusztabirtokot váltott meg, melyből 41 ezer kh terület a távoli Kiskunságban feküdt. 6 A gyéren lakott kiskun puszták feszültségszabályozó szelepként szolgáltak, lehetővé téve az elszegényedett redemptusok és az irredemptusok folyamatos kitelepedését. Az iparos és kereskedő elem száma a múlt század közepén még csekély. Ezek is a hagyományos szakmákban dolgoztak és műhelyük mellett kisebb-nagyobb földtulajdonnal rendelkeztek. A letompult szociális feszültségek következtében a radikális eszmék Jászberényben kevésbé terjedhettek el. Ugyanakkor a város lakossága szívesen emlékezett Mária Terézia adománylevelére és a Habsburg-ház tagjaira, akik nemcsak az adómentességet biztosították, hanem Jászberényt a Jászkun Kerület székhelyévé tették. 1857-ben a Magyarországra látogató császárt a jászkunok bandériummal fogadták, Erzsébet, az uralkodó felesége pedig zászlót adományozott a küldöttségnek. Ugyancsak 1857-ben Augusz Antal helytartósági alelnököt Jászberény díszpolgárává fogadta. Az indoklás szerint erre az aktusra azért került sor, mert Augusz utasítására a Ferenc József előtt tisztelgő jászkun bandérium a kincstártól kapott kardokat megtarthatta. A díszpolgárrá választásra tett javaslatot a városi elöljáróság egyhangúlag megszavazta. A passzív ellenállás éveiben feltehetően nagy visszatetszést kelthetett ez a hódolat. A kincstári kardok átadása a jászkunok közigazgatási különállásának elismerését jelképezte. A Jászkun Kerület közigazgatási egységének helyreállítását azonban nem követte az adóterhek csökkentése. Az 1860-as évek elején a politikai elnyomás átmeneti enyhülése, s ugyanakkor az adóterhek által kiváltott felháborodás következtében a jászberényi vezetésben 5 FODOR Ferenc: A Jászság életrajza. Bp. 1942. 103-104. 6 Uo. 443-444. 7 JászKürt 1906. szept. 16. 8 SZML Jászberény város tanácsgyúlésének jegyzőkönyve. 1857/150. 89
