Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 3. (Szolnok, 1988)

TANULMÁNYOK - Cseh Géza: Országgyűlési választási mozgalmak Jászberényben a kiegyezéstől a millenniumig / 87. o.

CSEH GÉZA ORSZÁGGYŰLÉSI VÁLASZTÁSI MOZGALMAK JÁSZBERÉNYBEN A KIEGYEZÉSTŐL A MILLENNIUMIG Jászberény Szolnok megye legnagyobb múltú városa, a Jászság ipari és kulturális központja. Bár a szocialista gazdasági és társadalmi átalakulás gyökeresen új közéletet teremtett, a lakosság nagy részére még ma is az idegenek számára túlzottnak tűnő lokálpatriotizmus és a hagyományokhoz való ragaszkodás jellemző. A város kiváltságos múltja, kerületi székhelyi státusza és vagyonilag kevésbé differenciált társadalomszerkezete Jászberény kapitalizmuskori politikai mozgalmainak egyedi, más városoktól eltérő színezetet adott. Különösen jól megfigyelhetők ezek a sajátosságok a dualizmuskori viszonyok között, amikor a jászkun szabadságjogok emléke erősen élt, az eredeti birtokstruktúra még nem bomlott fel egészen, a politikai életnek pedig szabadabb lehetőségei voltak, mint később, a Horthy-korszakban. Az alábbiakban az alföldi mezőváros kiegyezés utáni országgyűlési választási mozgalmait kívánjuk ismertetni a millennium évéig. Ez a tanulmány egy nagyobb terjedelmű értekezés alapján készült, mely az országgyűlési választásokon túl a közigazgatásban jelentkező irányzatokat és ellentéteket, továbbá a helyi agrár- és munkásmozgalmat is tárgyalja 1918-ig, a dualista államrendszer bukásáig. Jászberény társadalmi és politikai viszonyainak főbb sajátosságai a kiegyezés előtt Jászberény dualizmuskori politikai mozgalmaira alapvető befolyást gyakorolt a Jászkunság jogi nivellálódása a környező területekkel az 1848-as áprilisi törvények értelmében, továbbá a Jászkun Kerület közigazgatási különállásának megszüntetése, és területének szétdarabolása az 1876-os megyereform következtében. Mivel a lakosság jogi állapotában és a közigazgatási viszonyokban bekövetkezett változások a jászkun települések, s köztük leginkább Jászberény politikai irányzatait jelentősen befolyásolták, szükséges a jogi nivellálódás és a közigazgatási átszervezés előzményeinek áttekintése. Az 1745-ös redempció a jászkun kiváltságosok számára a környező területek jobb ágynépességénél kedvezőbb életkörülményeket biztosított. A III. Károly és ^SEH Géza: Jászberény politikai élete 1867 és 1918 között. (Doktori értekezés, 1987.) Kossuth Lajos Tudományegyetem Könyvtára, Debrecen. 87