Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 3. (Szolnok, 1988)
TANULMÁNYOK - Zsoldos István: Elemi csapások Kisújszálláson a XIX. század második felében / 69. o.
1864 januárban a munkaképtelen, semmivel nem bíró 442 személynek a Bizottmány közvetlen élelmet nyújt; ezek közül „64személy hetenként természetben kap kenyeret, 512 fontot, 358 személy hetenként kap 1/8-ad véka búzát, mely tészen kenyérül 2003 fontot." A pék egy véka lisztből 45 font kenyeret szolgáltat ki, melyhez a sót, a tűzrevalót a Bizottmány adta. 34 Amikor már kimerültek a város külső és belső gabona-, illetve pénztartalékai, s a „kegyes adományok", a magánosoktól kölcsönből vásárolt termény is elfogyott, a tanácsülés 1863. november 29-i közgyűlésében úgy határozott, hogy a Bécsi Cs. Kir. Nemzeti Bank Földhitelintézettől - az ínség enyhítése céljából - 60 ezer forint törlesztéses kölcsönt vesz fel, s e kölcsön fedezetéül leköti 16 515 kat. hold közlegelőjét. „Ezen kölcsönből a segélyt igénylő vagyontalan kis- és középbirtokos osztály részint gabona bevásárlás, részint pénz kiosztás által részeltetnék." 35 A kölcsön elnyerése ugyanilyen feltételek mellett meghiúsult, de 1864 májusában egy másik megvalósulhatott. Fedezetül nem a közbirtokossági legelőket vették tekintetbe, hanem az egyes birtokosok által saját földterületük bekebelezésével kiállított kötelezvény-t, mely szerint földjükre holdanként 3 forintot tábláztak rá. így a Hitelintézet által folyósított összeg 47.338 forintra csökkent. Mostmár azonban ez is soknak bizonyult, mert kinek-kinek magának kellett felelősséget vállalnia földje betáblázásával, s ezt a kisföldű birtokosok nem vállalták. A kötelezvény-lajstrom szerint az első osztás alkalmával 426 birtokos nevére s birtokára 16 ezer frt-ot, másodjára pedig 441 birtokos nevére s birtokára 16 184 frt-ot fizettek ki, harmadjára már olyan kevés jelentkező volt, hogy csak 1408 frt-ot osztottak ki. A fennmaradó 13 746 forintot a nagyobb birtokú gazdák, vagy a városnál vezető állásban levő, szintén birtokos személyek vehették igénybe, összesen 217 birtokos jelentkezett, maga a község is tekintélyes összeget vett fel, a református egyház pedig 1000 forintot. 36 Sok olyan gazdával, családdal találkozunk, akik sem a „kegyelem-kenyeret", sem a földjükre betáblázott kölcsön összeget vagy kölcsön gabonát nem akarták vállalni, munka nélkül sem akartak lézengeni városukban, hanem „kereset hiánya miatt" gyalogosan vagy lóval-kocsival nekivágnak a nagyvilágnak, hogy az aszályos területeken kívül keressenek maguknak és családjuknak kenyeret, megélhetést. A kereset hiánya miatt elköltözött családok száma 132, összesen 434 „lélek". 37 Jelentős részük Erdélybe ment munkát keresni, vagy a „Magyar Hon több megyéibe" szólt a hatóság által kiállított útlevelük. Voltak olyanok, akik már 1862 júliusban, augusztusban elhagyták a várost megfelelő alkalmatossággal „nyomtatás keresés végett". 38 Az egyik család pl. Kézdivásárhelyen talált munkát és kedves fogadtatást, s amikor visszatértek, a tanácsbeli Bátori Gábor verselgető ember írt hálálkodó köszönő verset nevükben. 39 34 SZML Kisújszállás közig. ir. Fasc. 347 - 146 sz. Január 25. 1864. 35 SZML Kisújszállás közig. ir. Fasc. 346 - 1254/Ki 863. ZSOLDOS István: Kisújszállási Móricz Zsigmond Gimnázium. Jubileumi Évkönyv. 264-266. 37 , . , , SZML Kisújszállás közig. ir. Fasc. 347. Kisújszállás, közgyűlési jkv. 1864. február 26. 38 Kisújszállás közig. ir. Fasc. 348. ad. 824/863.; Uo. Fasc. 349 - 826/863. 39 - - , - , . , , Kisújszállás Helytörténeti Kialhtoterem dokumentációs gyűjtemény. Kézirat. 78
