Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 3. (Szolnok, 1988)

TANULMÁNYOK - Zsoldos István: Elemi csapások Kisújszálláson a XIX. század második felében / 69. o.

A természet első nagyobb mérvű átalakítását a nagykun városokat gyakorta elárasztó „folyónak", a Mirhónak „megregulázása jelentette " Az árvíz hátrányát legjobban szenvedő kisújszállásiak kezdeményezésére és felhívására alakult meg 1760-ban Kisújszállás, Karcag, Kenderes, Kunhegyes között „Kölcsönös szövetség a Mirhó-gát megépítésére."

8 A Mirhó-gátat Kisújszállás, Karcag, Kenderes, Kunhegyes helységek lakossága 490 öl hosszúságban 1861 tavaszán elkészítette, amely kilenc évig védte ezen helységek földjeit. A vízárnak kitett gátat többször kellett erősíteni, mivel az 1770-es, 1772-es, 1774-es árvizek újból és újból megrongálták, 1776-ban pedig emberi kezek tették tönkre, s újból nagy erővel kellett a gátépítéshez fogni. 1785-ben kezdték meg ismét a gát töltését. Kisújszállás saját határában 2453 öl hosszúságú, négy öl szélességű gátat épített, illetve tartott rendben az 1780-as években. Egyébként a Mirhó-gát megtöltése csak kezdete volt a vizekkel való küzdelemnek, s hamarosan nyilvánvalóvá várt, hogy egy-egy helység nem képes arra, hogy saját határát megvédje az ár- és belvizektől, ezért a XIX. század közepe táján egymásután alakulnak az ármentesítő társulatok.

9 Árvizek, belvizek A folyószabályozások előtt, a natúrálgazdálkodás időszakában az ár- és belvizeket nem nevezhetjük természeti csapásnak, mert egyrészt a gazdálkodás maga igazodott hozzá, másrészt az emberek bizonyos csoportja ennek még jelentősebb hasznát is látta (halászat, csikaszát, nádvágás, kaszálók, rétek). Ám amidőn a régi árvízjárta területet földművelésre fogták, s tanyák keletkeztek a kiszáradt részeken, az árvíz csak pusztulást hozott, s értékeket tett tönkre, ugyanakkor erőfeszítésre, összefogásra is SZABÓ Lajos: A „Mirhó Gáttyának építése". In: Szolnok Megyei Múzeumi Évkönyv, Szolnok, 1973. 153. Kisújszállás határterülete három ármentesítő társulathoz tartozott egy 1866. február 24-en kelt irat szerint. SZML közig. ir. Ármentesítő Társulatok 1852-1856. - 235/1856. 1./ A Tisza bal partján Tiszafüred, illetve Tiszaörvény és Szajol között, 1853-1859-ben a Nagyhegyesi Társulat építette ki az első töltést, majd 1866-tól ennek jogutódja a Középtiszai Ármentesítő Társulat, mely többször erősítette és emelte azt. Ezen ármentesítő társulathoz (Abádszalók-tiszabeői öblözet) Kisújszállás birtokosságának 12 458 mhold földje tartozott — felső föld és 2491 mhold 817 n.öl alsó földje. 2.1 Az Alsószabolcsi Tiszai Ármentesítő Társulat kötelékébe is tartozott a város 14 744 mholddal, melynek szabályozási illetéke 26 288 Ft. 85 kr. Ehhez a társulathoz tartozott a kecskési Wodianer birtokból 327 mhold, melynek szabályozási értéke 2178Ft.85kr. a kecskési Bertsei birtokból 63 mhold, melynek szabályozási értéke 433 Ft. 65 kr. összesen: 28901 Ft. 65 kr. 3./ Az Alsó Berettyó Szabályozási Társulat ármentesítéséhez tartozó földekről készült kimutatás arról nyújt tájékoztatást, hogy az ármentesített területek a lecsapolások által müyen értéknövekedést képviselnek. 100 000 Ft. után esik 3 216,-01 71 A birtokos neve Kisújszállás városa az ártér mennyiség 1200 nö. holdakban 6007 12 az árterületek értéknövekedése összesen 206 405