Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 3. (Szolnok, 1988)
TANULMÁNYOK - Zsoldos István: Elemi csapások Kisújszálláson a XIX. század második felében / 69. o.
ZSOLDOS ISTVÁN ELEMI CSAPÁSOK KISÚJSZÁLLÁSON A XIX. SZÁZAD MÁSODIK FELÉBEN Az 1807-ben városi rangot elnyert nagykunsági Kisújszállás gazdasági fejlődése dinamikus a XIX. század első felében. A polgári kor küszöbét azonban más nagykun városokhoz hasonlóan meglehetős tehertétellel lépi át a város: az 1848-as törvények értelmében a jászkunok jogilag nivellálódnak, s elvész az az előny, amely gazdaságilag a szomszédos Tisza-mente jobbágyi közösségei fölé emelte őket. Ugyanakkor az önkényuralom korában átmenetileg megszűnik a kerületek önálló s hagyományos szerkezetű közigazgatása is, s ez mintegy előjátéka a későbbi megyerendezéskor végrehajtott hagyományos kerületi (és városi) közigazgatási rendszer felbomlásának (1876). Mindezek nehezítették a város gazdaságának egy újabb) korba való beilleszkedését, további fejlődését. Át kellett alakítani a belső feltételeket is. A régi gazdálkodást konzerváló határhasználati és üzemszervezési módot meg kejlett újítani, hogy a város megőrizhesse eddig kivívott helyét és szerepkörét az Alföld középső részén s a Nagykunságban. Még 1848 előtt felismerték a város vezetői ennek szükségességét, s 1847-ben döntés született a határ tagosításáról, s a gazdálkodás és gazdasági irányítás rendszerének ezzel öszszefüggő átalakításáról is. Az 1848/49-es események azonban elnapolták a végrehajtást, csak 1850-ben kerülhetett rá sor. A munkálatok lényegében 1852-ig elhúzódtak. 1 1853-tól a Nagyhegyesi, illetőleg Középtiszai Ármentesítő Társulat pedig megkezdi a töltések építését. Ezután megváltoznak a vízviszonyok is, átalakul fokozatosan a táj képe és mikroklímája is. Lehetővé válik korábban földművelés alá nem fogott területek megművelése, tanyákkal való benépesítése. Ám ezért árat is kell fizetni: új növények, gazdasági módszerek elsajátítása szükséges, s a régi beidegzett, tudott eljárások elhagyása. 2 Elmondható, hogy bár a jogi nivellálódással, a kerületi önállóság megnyirbálásával nehéz helyzetbe került Kisújszállás is, a tagosítással, az ár- és belvizek szabályozásával azonban megteremtődött az a lehetőség, hogy a város parasztsága megtegye a kezdeti lépéseket az intenzívebb gazdálkodás irányába. Döntő változás természetszerűen még sokáig nem következett be. S ennek oka nemcsak az volt, hogy az új helyzethez alkalmazkodni kellett, hanem az is, hogy 1850 és 1888 között sorozatos elemi csaSzolnok Megyei Levéltár (Továbbiakban: SZML) Kisújszállás város tagosítására vonatkozó iratok 1845-1855. Irattári csomó 309.; tanácsülési jkv. 1850. 670. sz. SZML Kisújszállás közig. ir. Ármentesítő Társulatok 1852-1856. B. Sz. Kivonat. 69
