Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 3. (Szolnok, 1988)

TANULMÁNYOK - Oroszi Sándor: Karcag város erdőgazdálkodása a XVIII. század közepétől napjainkig / 51. o.

lát létesítettek 2 kh (1,15 ha) területen.

27 A szakszerű csemetenevelést, a városi erdők gyarapítását, a bel- és külterületi fásításokat jelentős mértékben befolyásolta az is, hogy a korábban Budapestről, Gödöllőről, illetve Kecskemétről végzett erdőigazgatási és -felügyeleti munkák helyett Kisújszálláson létesült erdőhivatal. Az első világháború után kiépülő, újjászerveződő erdészeti közigazgatás 1928— 30-ban jutott oda, hogy Jász-Nagykun-Szolnok vármegye első üzemterveit felülvizsgálja, a kor követelményeinek megfelelően megújítsa és átdolgozza. Karcagon is új üzemtervet készítettek, amelyben leszögezték: ,,(az erdő) 80 éves vágásfordulójú szálaló parkerdő".

28 Ennek érdekében csak a beteg fák kivágását engedélyezték, és természetesen mindenféle legeltetést, alomszedést stb. megtiltottak. Az üzemtervnek megfelelően folyt azután a gazdálkodás a kertek közé ékelt, a város, a vasútvonal, a temetők között lévő erdőben, amihez — az üzemterv adatai alapján — a „football pálya" is hozzátartozott. A városi erdők területének további gyarapítására az 1923. évi alföldfásítási törvény nagykunsági végrehajtása, megvalósításának kezdetei adtak lehetőséget.

29 Az 1936—37-ben végzett helyszínelések alapján a város a Libalegelőn 3,5 kh (kb. 1,76 ha) erdő, Ködszálláson 130 fm fasor telepítését vállalta, amiből csak az utóbbi készült el. Érdekes megjegyeznünk, hogy a város az ekkor felfedezett, majd kiépülő Berekfürdő zöldövezeti fásítására is gondolt. A fürdőtelep körül 3,5 kh (1,76 ha) erdő, erdősáv, park létesítését vette tervbe.

30 Érdekes, szikfásítás-kísérleti szempontból is jelentős volt a régi lőtér (a „Sistak") melletti, körüli erdő ültetése.

31 A második világháború alatti ellátási nehézségek miatt az erdőkben folyó gazdálkodást is fokozottabban ellenőrizték. A fakitermelések, a kivágott fa beszolgáltatási kötelezettsége Karcag város erdejét nem érintette, mégis érdemes idézni az 1943— 44. évi „erdőkönyv" adatait. Ebben mintegy leltárban láthatjuk az erdő fafajmegoszlását, területét.

32 Erdőterület összesen: 35,6 kh (20,5 ha), feketefenyő 0,2 kh (0,12 ha) kocsányos tölgy 18,3 kh (0,53 ha) csertölgy 0,9 kh (0,52 ha) akác 13,0 kh (7,48 ha) kőris 1,6 kh (0,92 ha) egyéb lombfa 1,4 kh (0,80 ha). 27 Uo. A szolnoki erdofelügyeló jelentése az erdőtelepítés terén elért eredményekről. 28 Lásd: 24. jegyzet, 11.161/1930/2. Karcag város rcvisio és üzemtervi lapja. 29 - - - - Lásd bővebben: OROSZI Sándor: Alföldfasitasi tervek, erdősítések es erdőtelepítések a Nagykunságban a két világháború között. In: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei. 19841985. Szerk.: FÜR Lajos. Bp. 1985. 30 - • • . , . , , SZML Szolnok megyei Állami Erdőgazdaság iratai. Fásítási térképek (Továbbiakban: SZAEG. Fás. térképek). Karcag. 170. tételszám. 31 VIRÁNYI János: A szikfásítás végrehajtása a Hortobágyon. EL. 1949. 16-19. 32

SZML SZÁEG. Fás. térképek. Karcag. Erdőkönyv 1943/44. évre. 58