Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 3. (Szolnok, 1988)

ADATTÁR - Tóth Albert: Szolnok megye tiszántúli területének kunhalmai / 349. o.

Hármas-halom (174) 1. Bizonytalan (Feltehetően egy hármas halomegység része volt); 2. H 15 (A Tiszagyendára bevezető műút mellett, a település Ny-i szélén); 3. -; 4. HH (Az 1970-es években úttöltésnek elhordták); 5-10. Nincs. Örvényes-halom (175) 1. Az örvény, „örmény" főnévből (Kiss Lajos szerint). A közelében lévő egykori Tisza-meder is erre enged következtetni; 2. H 15 (a Fegyvernek-tiszaroff-i műút mellett közvetlenül); 3. -; 4. EH (1973-ban úttöltésnek); 5-10. Nincs. Vágott-halom (176) 1. A határárok kettészeli; 2. H 16 (Kunhegyes - Tiszagyenda határán, a műúttól É-ra kb. 300 m-re); 3. 90,2 m; 4. RO (határárok, határút); 5. Bo (gaztenger), Fe (sűrű akácos), Rsz (homokos szántó); 6. sz, u (földút), cs (határárok), e (fiatal elegyerdő); 7. Feltáratlan; 8. Nincs; 9. Nincs; 10. Nincs. TISZAIGAR Dékány-halom (177) 1. Egykori földtulajdonosa után; 2. D 20 (a település ÉNy-i szögletében, a 34. sz. műúttól Ny-ra kb. 600 m-re); 3. Ismeretlen; 4. ÉP; 5. Tsz; 6. sz; 7. Feltáratlan; 8. Nincs; 9. Lapos kurgán benyomását kelti; 10. Nincs. Kettős-halom (178) 1. Egy ikerhalom magasabbik tagja; 2. D 21 (A Sarkad-Sárosér-i főcsatornától D-re, szántott, homokhátas környezetben); 3. 98,1 m; 4. ÉP; 5. Tsz (magassági jegy); 6. sz; 7. Feltáratlan; 8. Nincs; 9. Impozáns méretű kurgán jellegű halom; 10. Nincs. Zobolyák-halom (179) 1. Bizonytalan eredetű (Nevezik Széki vagy Székhy halomnak is); 2. D-E 20 (Közvetlenül a település K-i szélén); 3. 100,8 m; 4. ÉP; 5. Bo (gaztenger), Rsz, Ógy (degradált löszgyep); 6. sz, 1 (útszéli fasor), t (a falu szélső házai), mü (temető), u (földút, Műút); 7. A régészeti irodalomban Földvárhalomként ismert. Bronzkori teli-telep. Tericzky Endre 1902-ben ásta meg a halmot; 8. Erősen leromlott löszgyep, de értékes 391