Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 3. (Szolnok, 1988)

ADATTÁR - Tóth Albert: Szolnok megye tiszántúli területének kunhalmai / 349. o.

Remete-halom (108) 1. Ismeretlen (feltehetően személynévből); 2. P 21 (A Remete lapos nevű Óberettyó lapály mellett); 3. -; 4. EH; 5-10. Nincs. Sárga-parti-halom (109) 1. Sárgapart=sárgaföld (lösz) anyagú folyóhát után; 2. Q 19 (A város legdélebbi részén, a Szandazugi-csatorna mellett); 3. Ismeretlen; 4. ÉP; 5. Tsz; 6. sz; 7. Nincs; 8. Nincs; 9. Nincs; 10. Nincs. Simon-Balai-halom (110) 1. A legutóbbi tulajdonosról (A Simon család birtokában lévő balai föld). Más néven Lyukas halom (oldalában látható gödörszerű mélyedés után); 2. P 20 (A Malomzugi - Simafoki főcsatornától K-re kb. 300 m-re); 3. 89,1 m; 4. ÉP; 5. Tsz (magassági jegy); 6. sz, e (akácsor), u; 7. Kurgán. A halmon és környékén neolitikus cserepek másodlagos helyzetben. Teli jellegű halom; 8. Nincs; 9. Nincs; 10. Nincs. Szalai-halom (111) 1. Egykori tulajdonosáról; 2. P 18 (A Türke ve-mezőt úri út mellett, közvetlenül a Nagykunsági Főcsatorna hídjánál fekszik); 3. 91,5 m; 4. ÉP; 5. Tsz (magassági jegy), Bo (sűrű gyommező, téglatörmelék (tanyahely); 6. sz, cs (Nagykunsági Főcsatorna), mű (híd), e (elegyes erdősáv); 7. Nincs; 8. Nincs; 9. Nincs; 10. Nincs. Tere-halom (112) 1. GYÖRFFY GY. Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza I. (1963. 503.) című munkájában leírtak szerint: ,,... Bála 1326. évi határjárásában a Túr folyó mel­lett áll a Teremhalm nevű halom, amelynek első elemében a terem szó rejlik, bizonyá­ra fejedelmi udvarház jelentésben." Más néven: Csudabalai-halom (a határrészről), Nagy-halom (feltűnően markáns méretei után), Várhalom (a legenda szerint tetején vár állott), Tányérsipkás-halom (ragadványnévből, itt épült a katonatiszt-tányérsip­kás ember, Debreczeni Ferenc tanyája); 2. P 20 (A Gyomai földút mellett); 3. 92,0 m; 4. ÉP; 5. Bo (katonai erőgépek, erdőtelepítés, régészeti ásatás) Őgy (megszűnt); 6. sz, e (akácos), u, g (elhagyott homokbánya); 7. Különleges régészeti értékű teli­halom. 1985-ben a Damjanich János Múzeum régészei (Csányi Marietta, Tárnoki Judit) egy igen jelentős bronzkori telephely feltárását kezdték el. Ez a munka a jövő­ben is folytatódik; 8. Már nincs (1970-ben a bolygatás tönkretette); 9. Lenyűgöző méretű halom. Tetejéről jól követhető az Óberettyó kb. 100 m széles kiszáradt medre, amelyben egyben el is választja a tőle D-re emelkedő teljesen szántott kisebb halom­378

Next

/
Oldalképek
Tartalom