Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 3. (Szolnok, 1988)

ADATTÁR - Tóth Albert: Szolnok megye tiszántúli területének kunhalmai / 349. o.

környezetükben mocsármaradványt, vagy olyan lapos részt, (elhagyott folyómeder) ami belvizes időszakban víznyomásos lesz. Legelő (1) Zömmel sziki legelők, illetve kaszálók. Ritkábban intenzíven művelt gyepek. Ezek a legelők az egykori mocsár-fertők kiszáradt térségei. Erdő (e) Kivétel nélkül telepített. Főleg akác, papír-nyár, kevert állományú tölgy erdők. Olykor gyomerdőt alkotva, jelentős Lycium bozótossal. Kert (k) Mivel a kertek a leghátasabb részeken alakultak ki, törvényszerűen több halom is kertekben található. Település (t) Gyakori a halmok település-közelisége is. Inkább a települések peremén maradtan fenn halmok. A belterületek halmai erős kultúrhatást mutatnak. Egy részük nem is kunhalom. A határban lévő halmok szomszédságában gyakran tanyák, hodályok, majorok épültek. Műtárgy (mű) Megegyezik az 5. utolsó pontjában felsoroltakkal. Csatorna (cs) Ezek kisebb-nagyobb öntöző- és csapadékvíz elvezető kanálisok, árkok. Űt(u) Az 1950—60-as évekig még gyakran haladt el út a halmok mellett. A nagyüzemi táblák kialakítása következtében a dűlő utak zöme megszűnt, így a halmok ma már többnyire a tagosított táblák területére esnek. Ez a vegetációs időszakban (kukorica-, napraforgótábla) a halmok megközelítését nagyon megnehezíti. Gödör (g) többnyire homokbánya, digógödör, ami legtöbbször illegális szemétlerakóhellyé válik. 7./ Régészeti adatok A halmok zöme feltáratlan. Ha a felszínen csont- vagy cseréptörmeléket találtam, azt az adott halom leírásánál jelzem. Ugyanígy utalok az ismert régészeti adatokra, feltárási eredményekre. Itt köszönöm meg Csányi Marietta, Kaposvári Gyula, Pálóczi Horváth András és Selmeczi László forrásértékű adatait.