Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 3. (Szolnok, 1988)

ADATTÁR - Tóth Albert: Szolnok megye tiszántúli területének kunhalmai / 349. o.

Tiszazug (Cibakháza, Csépa, Cserkeszó'lő, Kunszentmárton, Nagyrév, Öcsöd, Szele­vény, Tiszaföldvár, Tiszainoka, Tiszakürt, Tiszasas, Tiszaug). A fenti területeken előforduló valamennyi kunhalmot 10 szempont alapján vizsgáltam. Lényegesnek tartom megjegyezni, hogy a leírásban csak a kunhalmok szerepelnek, így minden más „halomszerű" geomorfológiai képződmény (bucka, la­ponyag, telek, porong-magaslat stb.) tekintet nélkül származási módjára, kimaradt a vizsgálatból. Ilyen módon nem közlöm a régészeti szempontból igen lényeges magas­parti, hátas helyeket, viszonylag alacsony teli-telepeket (pl. a nagyrévi Zsidó-halom) sem. A régészeti irodalom egyébként sem tekinti a teli-telepeket kunhalomnak. A mar­kánsan kiemelkedő, halommá magasodott teli-telepeket viszont mint geomorfológiai formakincset kunhalomként kezeltem (pl. a túrkevei Tere-halom). Természetesen éppen úgy kimaradtak a vizsgálatból az újkeletű mesterséges dombok, deponiák is. (Pl. téglagyári bányadombok, építkezési földkupacok stb.) 1./ A halom nevének eredete A halmok nevének azonosításánál alapvetően a Földrajzinév-tárban szereplő neveket vettem figyelembe. 5 Egy-egy halom viszont több néven is szerepelhet. Ezeket azért is célszerű közölni, mert a környékbeli lakosság legtöbbször ilyen néven ismeri azokat. Az is előfordult a gyakorlatban, hogy a halmot egyetlen térkép sem tüntette fel. Ilyen esetekben is a területeken ismerős emberek névhasználata volt a mérv­adó. 6 (Sajnálatos viszont, hogy a halom mellett naponta eljáró, ott dolgozó embe­rek is mennyire tájékozatlanok lehetnek e vonatkozásban. Megdöbbentő volt a fiatalabb korosztályhoz tartozók ismerethiánya. Akadt közöttük, aki még a határ­rész nevét sem ismerte. Helyette táblaszámokat emlegetett.) A halmok nevének eredete ma már a legtöbb esetben kideríthetetlen. Régen elfeledett határneveket, egykori tulajdonosokat, eseményeket kellene ismerni ahhoz, hogy néveredetükre fény derülne. Ez legfeljebb tüzetes levéltári vizsgáló­dás után lenne megvalósítható. Annyi bizonyos, hogy leggyakrabban az egykori tulajdonos nevéről és a hozzá fűződő eseményről kapta a halom az elnevezését. 2./ Fekvése Valamennyi közzétett halmot a korábban említett kistájanként, településen­Magyarország Földrajzinév-tára II. Szolnok megye, Kartográfiai Vállalat, Bp. 1980. (A szerkesz­tés lezárásának időpontja: 1980. január 1.) Ezek többnyire alacsony, lekopott, nem túl jelentős halmok, így még a környékbeli lakosság sem vett meglétükről mindig tudomást. Éppen ezért a 10/1974/111.31./ MÉM sz. rendelet értelmében nem tartom fontosnak hivatalos névadásukat. 351

Next

/
Oldalképek
Tartalom