Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 3. (Szolnok, 1988)

ADATTÁR - T. Bereczki Ibolya: Túrkeve és az ezredévi országos kiállítás - Iratok Hermann Ottó túrkevei kapcsolatainak történetéhez / 335. o.

T. BERECZKI IBOLYA TÚRKEVE ÉS AZ EZREDÉVI ORSZÁGOS KIÁLLÍTÁS IRATOK HERMAN OTTÓ TÚRKEVEI KAPCSOLATAINAK TÖRTÉNETÉHEZ „Ha egy nemzetnek eredete, ősi állapota ismeretlen, akkor a foganatos kutatás első feltétele az, hogy meg kell ismerni a nemzetnek mostani állapotát, minden viszonya szerint, mert csupán és egyedül itt találhatjuk meg a nyomokat, a melyek a messze múltba legbiztosabban elvezetnek."

1 Egy európai látókörű, a természet- és a társadalomtudományokban egyaránt jelentőset alkotó tudós, Herman Ottó szavait idéztük, aki szerteágazó tevékenységével a XIX. század végi Magyarország tudományosságának új utakat járó, kiemelkedő egyéniségévé válhatott. Személye, közéleti működése, publikációinak széles skálája és nagy száma kortársai és tanítványai körében egyaránt komoly érdeklődést — időnként vitát — váltott ki, ugyanakkor sok tudományos munka megszületését inspirálta. Az utókor is élénk figyelmet fordított rá, tárta fel és elemezte pályáját és munkásságát.

2 Herman Ottó (1835—1914) igen fontos szerepet játszott a magyar néprajztudomány fejlődésében, különösen önálló arculatának kivívása és fő kutatási irányainak megválasztása terén. Az 1889-ben alakult Néprajzi Társaság első elnökének, Hunfalvy Pálnak a halálát, 1891-et követően a Társaság létének biztosításában és megújításában szerzett komoly érdemeket. 1892-ben megválasztották a Néprajzi Társaság második elnökének. A Társaságbeli közéleti szerepléstől ugyan hamar visszavonult, tudományos munkálkodásának azonban élete végéig fontos része volt a halászat és a pásztorkodás vizsgálata. Már A magyar halászat könyve című, Európa több országában is nagy figyelmet kiváltó'munkája, tudományos alapmű: a jelenkor kutatása és a történeti források felhasználása egy olyan területen kapcsolódott össze, amely korábban egyszerűen nem HERMAN Ottó: Ősfoglalkozások. 1. Halászat. 2. Pásztorélet. In: Magyarország közgazdasági és közművelődési állapota ezeréves fennállásakor és az 1896. évi ezredéves kiállítás eredménye. (Szerk.: MATLEKOVITS Sándor) V. Bp. 1898. (Továbbiakban: HERMAN O. 1898.) 762. 2 Munkásságának sokszínűségét és jelentőségét legkorábban életrajzírója, Lambrecht Kálmán tárta fel. LAMBRECHT Kálmán: Herman Ottó. Bp. 1920. Bibliográfiával, majd ugyanő: Herman Ottó élete. Bp. 1933. Legújabb, a teljesség igényével íródott összefoglalása az életműnek ERDÖDY Gábor: Herman Ottó és a társadalmi-nemzeti felemelkedés ügye. Bp. 1984. című munkája. Ugyancsak ERDÖDY Gábor adott közre széles körű válogatást kézirataiból és cikkeiből A pokol cséplője. Herman Ottó gyűjtőnaplói, vitacikkei, levelei. Bp. 1983. címen. Az országgyűlési képviselő Herman Ottó tevékenysége is egyre inkább közismertté válik: SZABADFALVI József: Herman Ottó közéleti tevékenysége. A Herman Ottó Múzeum Évkönyve XXIV. Miskolc, 1986. 37-42. további bibliográfiai adatokkal, valamint PÉTER László: Herman Ottó és Szeged. A Herman Ottó Múzeum Évkönyve XXV-XXVI. Miskolc, 1988. 365-384. 335