Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 3. (Szolnok, 1988)
ADATTÁR - Ötvös László: Csokonai nyomában a Tisza-vidéken és a Nagykunságban / 309. o.
menyi és Szikszai György hajdúbagosi lelkészek eseteiben is. Sőt sorolhatnók a történeteket, hogy a Dunántúlon vagy az észak-magyarországi részeken élő Csokonai barátok, milyen kapcsolatban voltak a költővel. Elképzelhető-e ez Kunmadarassal kapcsolatosan is? Tény az, hogy volt madarasi ismerőse Csokonainak. Péter László így ír erről: „Ünnep (karácsony) másnapján tehát 1794. december 26-án, ott találta a Varró urat névnapján köszöntő madarasi jegyzőt. Ez szánkón rándult be Karcagra, s összemelegedvén Csokonaival, meghívta magához Madarasra. El is indultak, de egy nagy fagyott rögön fölborult a sebes szán, és utasai alaposan meghemperegtek a hóban. A szán elnyargalt, a kirándulók pedig visszatértek Varróékhoz, és folytatták a névnapozást, együtt töltötték az estét." — „A jó nagy testű atyám bundáját, mit az útra adtak neki, a sovány testű Csokonai alig bírá haza vonszolni a nagy hóban" jegyezte föl Varró János fia. Csokonai tréfás verset írt az esetről, amelyből kiemelem a következőket: Mindjárt előfog most állani a szánom, Megyek! bár elhagyni az urakat szánom. De ha kérdik, ki volt, ki ezt írta Varró Úrnak, így értse meg: egy szegény vers-varró. S mikor ez írásra feljött volt az hava, Akkor huszonnyolcra telt karácsony hava. Tök vagy túrós étek, zsír vagy valami háj, 15 Csokonai Vitéz néven vala Mihály. A madarasi látogatás szervezőjén túl találunk-e volt kollégiumi diákot az akkori Kunmadarason, aki vonzza a költőt a mezővárosba? Csokonai karcagi legációja idején Kabai Tóth József (1732-1798) a madarasi lelkész, aki a Debreceni Kollégiumnak 1748-tól 1761-ig volt tanulója, ettől kezdve Madarason szolgált, élete utolsó hat évében e vidéknek, a nagykunsági egyházmegyének esperesi tisztét töltötte be. Amikor tehát elfogadja Csokonai a meghívást, ez a volt kollégiumi diák a madarasi esperes-leikész. Ha nem lett volna Csokonainak barátja Madarason, ha nem hívta volna meg a jegyző, és ha nem ígérte volna meg a látogatást, még akkor is elképzelhető, hogy átment a költő a volt kollégiumi diákhoz, a nagykunsági egyházmegye seniorához udvariassági látogatásra. Kabai Tóth József 1797-ben maga mellé vette Fazekas István fiatal lelkészt, aki Szerencsen született (1747), Karcagon nevelkedett, és az ottani partikula elvégzése után a Debreceni Kollégiumban tanult 1764-től, és a poéták tanítója is volt (1768). Külföldi tanulmányútja után, 1797-től 1825-ig, haláláig Madarason szolgált. A karcagi kapcsolatáról ismert, volt kollégiumi diák tehát a madarasi lelkész Csokonai második karcagi időzése alatt (1800). Ismerve, hogy Csokonai országjárása során a volt kollé21 FEKETE Péter: Hol felejtett csapot-papot Csokonai Vitéz Mihály? Bp. 1958. 22 ÖTVÖS László: Hajdúbagos művelődéstörténeti hagyományai. Bagosi Krónika. Helytörténeti és néprajzi antológia a község felszabadulásának 30. évfordulójára. Hajdúbagos, 1975. 79. 23 " SZILAGYI Ferenc: Csokonai Borsodban és a Hegyalján. Napjaink, 1971. (X. 8. sz.) 24 PÉTER L. 1978.193. 25 Uo.,Vö. VARRÓ S. 1865. 317
