Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 3. (Szolnok, 1988)
ADATTÁR - Kaposvári Gyula: Adatok a felső-varsányi Rákóczi kastély történetéhez / 297. o.
A vármegyei közgyűlés 1890. októberében megbízta Hajdú Sándor alispánt: „puhatolózza ki, mi igaz abban a népmondában, hogy Rákóczi községben Rákóczi Ferencnek kastélya volt? ... Az alispán megkereste a történelmi társulatot, lenne segítségére a történelmi kutatásnál ... Pauler Gyula elnöklete alatt Széli Farkas, Szendrey János és Tagányi Károly biz. tagok ... igen érdekes értesítésekkel könnyítette meg azon urak munkáját, kik a helyszíni szemle megtartására lettek kiküldve..." 17 Közölték ugyanis az alispánnal a tiszavarsányi kastély rövid leírását az 1780-as hagyatéki összeírásból, amelyet fentebb már idéztünk, de abban nem említették meg, hogy ki volt a kastély építtetője. Ennek eldöntésére és a kastély szakszerű megvizsgálására — az alispán újbóli megkeresésére — 1891-ben neves tudósokból - gr. Zichy Jenő ésSzendrey János — álló bizottságot küldött le a Magyar Történelmi Társulat Thaly Kálmán, a Rákóczi-kor történetírója vezetésével. Jelentésükből képet alkothatunk magunknak a kastélyról: 18 „...az épület Rákóczi község végén, egy jókora emelkedésű halmon áll, melyről az egész sík vidék messzire áttekinthető. Magasföldszint es épület, kettős homlokzattal, és egyik oldalán tornáccal, a másikon kiugró fedett előcsarnokkal. Az épületben ma egy boltozatos terem, nyolc boltozatos szoba, s a megfelelő helyiségek vannak. Az épület alatt egy kisebb és nagyobb pince nyúlik el. Az egész épület építési anyaga tégla, köröskörül azonban a fal másfél méter magas faragott kőlapokkal van borítva. A vastagfalú épület szobái kivétel nélkül mind bolthajtásosak, s körül stucco párkány zattal bírnak. Az ablakok külső építményei meg barokkstylüek. Az egész épületet mindenütt a leggondosabban áttanulmányozván több helyen téglákat is vétettünk ki a falakból. Találtunk egy téglát 1 784. évszámmal, s egyet a királyi kamarai kétfejű sassal és 1760. évszámmal. Találtunk továbbá egy faragott követ 1804, és egy másikat „A. Blagovich 1821" felirattal. Legbecsesebb volt azonban reánk nézve kutatási célunk szempontjából egy faragott kő, melybe 1706-i évszám van belevésve egykori számjegyekkel. Mindezek alapján véleményünk az, hogy ezen kastélyszerű épületet stylja szerint is II. Rákóczi Ferenc építtethette... Valószínű, hogy a nagy faragott kőlapok az ugyancsak Rákóczi által 1706-ban lerontatott szomszédos szolnoki vár bástyáiból hordattak ide és rakattak be ezen (mint kombinálható) az 1705. folyamán épült, 1 706-ban befejezett kastély falaiban, ezek díszéül, s azt jelzi a már érintett ,,1706" felirat..." Thaly Kálmán írását nemcsak a helyi újság közli, hanem a Századok, 1891. évfolyamában is megjelent, 19 és tekintettel arra, hogy a cikkhez bíráló megjegyzés vagy cáfolat nem érkezett, a benne foglaltakat forrásértékűnek kell elfogadnunk, már csak a tudós szakértők részletes leírása miatt is, amellyel a Rákóczi kastélyt megörökítették az utókor számára. Thaly Kálmán megállapításait azért tartottuk szükségesnek ilyen részletességgel ismertetni, mert az elmondottakból magunk elé tudjuk képzelni az elpusztult barokk műemléket boltozatos termeivel és stukkódíszítésű szobáival, s amelynek építészeti értékeivel egyenértékű történeti fontossága is lehetne. 'Jász-Nagykun-Szolnokmegyei Lapok, 1891. június 11. 2. 18 Uo. ^Századok. 1891. évf. 598-599. „A Szolnok vármegyei Rákóczi-kastély megszemlélésére kiküldött bizottság" 1891. június 9-én volt a helyszínen, s jelentésük június 10-én kelt. 302
