Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 3. (Szolnok, 1988)

ADATTÁR - Kaposvári Gyula: Adatok a felső-varsányi Rákóczi kastély történetéhez / 297. o.

KAPOSVÁRI GYULA ADATOK A FELSŐ-VARSÁNYI RÁKÓCZI KASTÉLY TÖRTÉNETÉHEZ Szolnok megye műemlékekben, építészeti örökségekben szegény volta nagyrészt a történelem alakulásával magyarázható, de nem kis szerepe volt ebben az emberi értetlenségnek is. Jó példa az utóbbira a Szolnoktól 10 km-re délre fekvő Rákóczifalva volt Felső-Varsány puszta — területén 1892-ig fennálló barokk kastély sorsa is; történetét a XVIII. század elejétől vizsgáljuk. Birtoklástörténeti előzményként elmondjuk, hogy a Rákóczi szabadságharc után, 1715-ben Tiszavarsány és Túr területéből konfiskálták a II. Rákóczi Ferencet illető birtokrészt, mely a XV. századtól Hunyadi János, majdaLórántffyés a Rákóczi családok birtokaként volt ismert. A birtokrészt a kincstár 1721-ben eladta Csernyánszky Ferenc kamarai főtisztviselőnek, akitől rövid idő múltán báró Paluska György tulajdonábajutott. A varsányi birtokon urasági épület állhatott már a XVIII. sz. elején, erre a földesúr és a mezőtúri tanács közötti 1731. évi szerződésből következtethetünk. A szerződés a fizetendő taxa mellett meghagyja azt is, hogy a jobbágyok ,,... sátoros ünnepeken konyhabeli diskrétióval" - akár Varsányban, akár Pesten tartózkodik is a földesúr — „udvaroljanak".

1 S hogy nemcsak időleges ott-tartózkodásra volt alkalmas az épület, arra a Péró lázadás leverése utáni évekből van adatunk: ,,... Paluska Úr ugyan igen ritkán jött bé Varsányból a Városba [Túrra], mikor bé jött ... varsányi kövér tehénhúsokkal, s borjú húsokkal megrakott társzekerével érkezett és a díszesebb elöljárókat többnyire a maga ételével s borával traktálta."

2 Irodalomtörténeti szempontból is megemlítendő, fontos adalék, hogy az idő tájt volt a varsányi uradalom tiszttartója Vérségi János, Verseghy Ferenc édesapja. Szolnokkal való tartalmas kapcsolatát jelzi, hogy 1748. november 7-én a szolnoki ferences templomnak ajándékozott „... egy ezüst kelyhet ezüst tálkával, egy miseruhát színes hímzéssel, ezüst rojtokkal, egy kehelytartót hasonlóképpen ezüst rojtokkal..."

3 A 100 forintra rúgó ajándékot 1749-ben Vérségi János megtetézte még azzal, hogy Szolnokon a városháza mellett kis kápolnát építtetett, mely ,,... olyan kicsiny, hogy alig tudja befogadni a papot és a ministránsokat. 1749 körül Vérségi János emelte Szt. Rókus 1 FODOR Zoltán: Mezőtúr város története. Mezőtúr, 1978. I. 30. 2

Uo. 33. História Domus Conventus Szolnokiertsis... Anno 1748 die 7 9 s

. - A Damjanich Múzeum kézirattárában. 297