Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 3. (Szolnok, 1988)

ADATTÁR - Ágoston Gábor: A szolnoki szandzsák 1591-92. évi összeírása I. / 221. o.

A SZOLNOKI LIVA RÉSZLETES DEETERE I. A szolnoki náhije az említett livában Maga Szolnok város A Tisza folyó túlpartján a nevezett várossal átellenben lévő nádas hely határának egyik fele Diváne hodzsa

2 bosztánkertje, egyik fele pedig a Tisza folyó második hídjához érve magának Szolnok városnak a határában van. A rajta lévő rét és kert után a földesúrnak minden dönüm után 4-4 akcse állapíttatott meg. Azok pedig, akik kintről idejönnek, és a nevezett helyen marháikat legeltetik, a törvény szerinti legelőadót ugyan megadják, de az említett ... hídra

3 annyira veszélyesek, hogyha azt minden esztendőben újjá nem építik a lovak, kocsik és szekerek odavesznek [és így] a szultáni tized átszállítása megakadályoztatik, ami a nevezett mukataa

4 bevételeinek csökkenését okozza. Ezért a szandzsákbégek azt mindig kijavítják és újból megerősítik. Mivel a korábbi defterbe feljegyeztetett, hogy ,,a rajta áthaladó megrakott szekérrel ha só ment át, minden szekér után egy darab sót, az állatkereskedő által hajtott marha és juh mindegyike után pedig meghatározott összeget szoktak volt szedni, ismét a régi szokás szerint szedessék", ezért ez az új defterbe is így került bejegyzésre. Szabó György, fia Máté, Tas* János, fia Bodond, Szélös Mátiás, testvére Dimitre, testvére Gacsi, Simándi János, Pétre Petár, Kovács Lukács, testvére Mihál, Szabó Mihál, fia Istók, Nagy Márton, Szabó Lázár, fia Mihál, fia János, Rózsa Benedek, Tas János, AlaA náhije a szandzsáknál (livánál) kisebb közigazgatási egység. 2 „ , , , A hodzsa a közép- és felsó fokú képzést nyújtó medreszéket végzett emberek, vallási szolgálatot teljesítő egyének és a tanítók neve volt. 3 A török szövegben itt a „dolma" szó szerepel („t" helyett ,,d"-vel), ami jelzőként „meg/feltöltött" területet, tárgyat stb. jelent. A kifejezést tehát „töltéshidnak" kellene fordítani. Mivel a defterben eló'ször a „nádas hely" mellett fordul elő, feltehetően a Tisza ártéri területén lévő mocsáron épített töltéshídról lehet szó. Egyéb forrásaink inkább cölöphidat és hajóhidat emlegetnek. KAPOSVÁRI Gyula szerint az 1562-ben épített híd cölöphíd volt. (A szolnoki vár kialakulása és nyomai a mai városképben. Jászkunság, 1-2. Szolnok, 1971. 88.) Az 1730 nyarán Szolnokon járt Bél Mátyás is említ egy cölöphidat — ennek ábrázolása is fennmaradt ugyanebből az esztendőből - de megjegyzi: „ügy mondják, régebben tutajokból összerakott hajóhídja volt itt a Tiszának." (Az idézetet és az ábrázolást Id. KAPOSVÁRI Gyula: A szolnoki vár kialakulása és helye a város települési képében. Szolnok Megyei Múzeumi Évkönyv. 1982-83. Szerk.: KAPOSVÁRI Gyula-RACZKY Pál-SELMECZI László. Szolnok, 1983. 179.). A mukataa az oszmán pénzügyigazgatás műszava. Jelentése: egy terület kincstári jövedelmeinek meghatározott összege, amelyet az adószedők ajánlatai alapján előre megállapítanak. Erre ld. FEKETE L.-KÁLDY-NAGY Gy. 1962. 596-603. 241