Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 3. (Szolnok, 1988)
TANULMÁNYOK - J. Tóth Dezső: A kunszentmártoni mezőgazdasági szövetkezet gazdasági fejlődése a kollektivizálás idején (1948-1959) / 195. o.
A Zalka Tsz vezetése a korábbiakhoz viszonyítva valamelyest fejlődött, de a szakmai irányítást és a vezetői készséget igénylő feladatok megoldása most is hiányos. A vezetés nem volt elég határozott és erélyes, munkájának színvonala visszaesett, pedig a közgazdasági irányítás alapját biztosító könyvelés sokat fejlődött, adatai pontos tájékoztatást biztosítottak mindenkor a gazdaság pénzügyi és anyagi helyzetéről. A vezetők egy része több esetben figyelmen kívül hagyta a tsz-demokrácia alapkövetelményeit. Olyan kérdésekben is egyedül döntöttek, amelyek a vezetőség, vagy a közgyűlés hatáskörébe tartoztak. Gyakran eltekintettek a tsz-tagság gazdasági jellegű javaslatainak válaszra méltatásától is. A tsz-bizottságok munkája formálissá vált, mert senki sem törődött azok észrevételeivel, javaslataival. A tsz vezetői ragaszkodtak a megszokotthoz, idegenkedtek az új, a korszerű termelési és gazdálkodási módszerek bevezetésétől. Mindezek következtében a vizsgált néhány évben a gazdaság fejlődése lelassult, a vezetőség elszakadt a fizikai dolgozóktól. 49 Mindezekért felelősség terheli a vezetők többségét, mindenekelőtt a tsz elnökét. A tsz-vezetés fejlődése a Zöldmező Tsz-ben is lassú volt. Erre utal egy 1959. december végi értékelés, amely szerint ,,... a vezetés nem volt szilárd és következetes a./ Az emberekkel való bánásmód nem volt körültekintő és... elég rossz viszony alakult ki a mezőgazdász, a brigádvezető és a dolgozók között ... g./ ... rossz volt a tervezés, h./ A könyvelés hanyag és pontatlan volt." 50 1956—1959 között a Szolnok megyei tsz-ek gazdasági eredményeinek egyik legszembetűnőbb fokmérője, hogy míg 1954-ben több mint 4/5-ük, addig 1958-ban már csak 1/5-ük, a járásban 1955-ben 3/5-ük, 1957-ben 1/3-ukvolt mérleghiányos. 51 A kunszentmártoni tsz-ek életképességét mutatja az, hogy ha időnként küszködtek is nehézségekkel (1959 augusztusában a Búzakalász Tsz-nek több mint 0,5, a Zalka Tsz-nek több mint 3,2 millió az üzemviteli hiánya; 1958-ban az előbbi gazdaságban természeti csapások miatt 1,5 milliós bevételkiesés volt), de a vizsgált 3 esztendőben egyik sem volt mérleghiányos. Bár a Zalka Tsz gazdasági fejlődése még 1959-ben is rendkívül lassú, 1954-hez képest mégis számottevő, amit bizonyít az, hogy 5 esztendő alatt a tsz közös vagyona több mint 1,5-szeresére, 35 millióra, benne a tiszta vagyon több mint 3-szorosára, 9,5 millió forintra nőtt. 52 A korábbiakhoz képest a vizsgált években a tsz-tagság közösből származó személyes jövedelme említésre méltóan nőtt (éves szinten 1959-ben az országban 9400, Szolnok megyében 10 200 forintra). Előrelépés az is, hogy kötelezővé vált a rendszeres előlegfizetés, és a tsz-parasztok reáljövedelme 1957-1958-ban 10%-kal elhagyta az egyéni gazdákét. Igaz azonban az is, hogy állami dotáció nélkül a tsz-tagok maradtak volna el az egyéni gazdáktól 1957-ben 7,2, 1958-ban 18%-kal. 1959-es adatok szerint a kunszentmártoni tsz-tagság személyes jövedelme megH? Uo. Ksztm-i Járási Tanács Mg. Oszt. közig. ir. 5879/2/1959. Zalka Tsz kgy. 1958. dec. 5, 1960. febr. 16, szept. 4; UMKL FM Tsz Fó'oszt. 6-75. 170/1958. 50 SZML Kungyalui Tanács VB. ül. 1959. dec. 29. 51 Uo. Ksztm-i Járási Tanács Mg. Oszt. közig. ir. 5950/1958. 52 Uo. 8038/1957; 5879/2/1959; Zalka Tsz kgy. 1958. dec. 3, 1960. febr. 16; 1959-es zárszámadás. 214
