Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 3. (Szolnok, 1988)

TANULMÁNYOK - J. Tóth Dezső: A kunszentmártoni mezőgazdasági szövetkezet gazdasági fejlődése a kollektivizálás idején (1948-1959) / 195. o.

démiai" (13 hónapos szaktanfolyam) végzettségű agronómussal és 1 érettségizett főkönyvelővel bővült a szakirányítók száma. Ugyanakkor szinte természetesnek tekinthető, hogy a 13 igazgatósági tag átlagos iskolai végzettsége 4 osztály. (Volt azonban közöttük analfabéta is.) 1955 elején a Rákóczi Tsz még nehezebb helyzetben volt, ahol az igazgatósági tagok és a brigádvezetők átlagban 3-4 osztályt (köztük a tsz-elnök 3 osztályt) végeztek, és a brigádvezetők csak gyakorlati ismeretek alapján tevékenykedtek. Az 1955-ös személycserék előrelépést jelentettek, amennyiben a tsz élére könyvelői képesítésű elnök, főkönyvelő, könyvelő, és mezőgazdasági technikumi végzettségű agronómus került.

25 Az elsőszámú vezetők alacsony iskolai végzettsége nem véletlen, ugyanis a tagság iskolázottsága még mögöttük is elmaradt. A Zalka Tsz vezetésére rányomta bélyegét, hogy az 1952-es tsz-szervezés után az elnök és a vezetőség nem tudta átfogni és irányítani a nagy területű gazdaságot. Az irányító munkát fékezték az elnök és helyettese közötti személyi ellentétek, a következetlenség, a határozatok menetközbeni elnöki és elnökhelyettesi módosítása, a tagság, sőt nem egy esetben a vezetőség észrevételeinek, javaslatainak szó nélkül hagyása. Ezek 1954 őszére a tsz-vezetők és a tagok kapcsolatának lazulására vezettek. Ezért merült fel az elnök felmentésének gondolata. Végül azonban csak az elnökhelyettest váltották le. A Rákóczi Tsz vezetése is sok kívánnivalót hagyott maga után, csak az 1955-ös személycserék után indult meg kisebb mértékű javulás, főleg az elnök és a főkönyvelő munkájában.

26 1955 elejéig a Zalka és a Rákóczi Tsz-ek számviteli és pénzügyi munkája problematikus, mert a könyvelés és a nyilvántartás hiányos és ellenőrizhetetlen volt. Csak az 1955-ös főkönyvelőcsere után került és maradt a 2 tsz számviteli és pénzügyi munkája napra kész állapotban.

27 1953 június—1955 március között a tsz-ek fejlesztésére hozott intézkedések országos szinten javították a gazdasági eredmények növekedési lehetőségeit. Ezek azonban nem voltak elégségesek a tsz-ek nyereségessé tételéhez. Sőt sok közös gazdaság ekkor is legalább egyszer, vagy évről-évre mérleghiánnyal zárta az évet. 1954-ben a megye 26 gyenge szövetkezetéhez hasonlóan a Zalka Tsz-ben is „komoly politikai és gazdasági nehézségek következtek be."

28 Uo. Zalka Tsz: Statisztikák. 1953-1963. (1953. dec. 31.); Ig.ül. 1955. jan. 5, febr. 3; Ksztm-i Járási Tanács Mg. Oszt. Közig. ir. 5624/1962; Rákóczi Tsz: Statisztikák. 1955. dec. 31; MSZMP SZMB Arch. 39/2/201. Jel. a Zalka Tsz-ről. 1955. febr. 12; Jel. a Rákóczi Tsz-ró'l. 1955. febr. 12. 'MSZMP SZMB Arch. 39/2/200. Jel. a Zalka Tsz-ró'l. 1955. jan. 27; 46/3/42. Az 1945-1946-os párttagok tanácskozása. 1954. okt. 11; 46/3/68. Zalka Tsz pártaktíva ért. 1954. okt. 19; Szolnok MTVB Mg. Oszt. lg. feljegyzése. 1955. ápr. 8; 46/3/40. MDP KKVB ül. 1956. máj. 24. Uo. 39/2/200. Jel. a Zalka Tsz-ró'l. 1955. jan. 27; 39/2/201. Jel. a Rákóczi Tsz-ről. 1955. febr. 12; SZML Rákóczi Tsz kgy. 1955. márc. 26, máj. 28. ;

MSZMPSZMB Arch. 39/2/200. Jel. a Szolnok megyei tsz-ekró'l. 1955. jan. 1. 206