Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 3. (Szolnok, 1988)

TANULMÁNYOK - J. Tóth Dezső: A kunszentmártoni mezőgazdasági szövetkezet gazdasági fejlődése a kollektivizálás idején (1948-1959) / 195. o.

1954-ben a Zöldmező Tsz-ben is fogadtak a kukoricatermesztéshez kívülálló részesművelőket.

19 Az állattenyésztés jelentőségének növekedése mellett nem mehetünk el szó nélkül. Erről tanúskodik az állatállomány létszáma, a 100 hektárra jutó számosállat, a takarmány mennyisége és minősége, új férőhelyek építése, a gondozói munka javulása, az állatállomány egészségügyi helyzete, a hozamok alakulása. Ugyanakkor azt is meg kell állapítani, hogy az állattenyésztés fejlődése figyelemre méltóan elmaradt a tsz-ek területnövekedése és több vonatkozásban az egyéni paraszti gazdaságok eredményei mögött. 20 A 100 hektár közös területre jutó számosállat év Zalka Tsz Rákóczi Tsz Zöldmező Tsz 1953 13,8 10,0 27,8 1954 15,4 10,3 22,2 1955 18,9 15,3 32,9 1956 21,2 18,1 24,4 A fenti számok azt tanúsítják, hogy mind az előző évekhez viszonyítva, mind a vizsgált néhány esztendőn belül nőtt a számosállat-sűrűség. A legnagyobb mértékű a gyarapodás a Rákóczi Tsz-ben, bár még így is messze elmaradt a másik 2 szövetkezettől. A Zöldmező Tsz mindkét gazdaságot elhagyta, mert a kedvezőbb termőtalaj több és jobb minőségű takarmány termelést tesz lehetővé. 1956-ban azonban csökkenés volt, mert a közel 50%-os területnövekedést nem követte hasonló arányú létszámemelkedés. A Zalka Tsz 1956-os, a Zöldmező Tsz 1953—1956-os eredményei kivételével a kunszentmártoni közös gazdaságok elmaradtak az országos, a megyei és a járási tsz-átlagtól is. Az állattenyésztési hozamok változatos képet mutattak. A Zalka Tsz 1954-es adatai szerint a 100 tehénre jutó borjúszaporulat alig 53 és az 1 tehénre jutó évi tejhozam 960 liter (ország tsz-átlag 63 db, illetve 1500 liter), ami még a tejbeadást sem fedezte. A gyenge kondíciójú juhok szaporulati, tej és gyapjútermelési mutatói is alacsonyak. Az előbbiekkel ellentétben a sertéstenyésztés szaporulati és hizlalási eredményei kedvezőek, ezért 1954-ben a tsz tenyészkocákat is értékesített. Baromfiállományával a megye 10 legjobb tsz-e közé tartozott. A gondot csak a korszerűtlen férőhely miatti viszonylag nagymérvű elhullás jelentette. A Rákóczi Tsz állattenyésztési hozamai elmaradtak az előbbi gazdaságé mögött. 1954-es alig több mint 300 literes tehenenkénti tejtermelési átlaga a Zalka Tsz-étől is messze volt. A következő évben az állattenyésztés 19

SZML Zalka Tsz kgy. 1955. febr. 21, 1956. jún. 30, okt. 13; Rákóczi Tsz kgy. 1954. jan. 30, febr. 18, máj. 29, szept. 4, 1955. jan. 15, márc. 26, szept. 3, okt. 15; lg. ül. 1955. nov. 4; Ksztm-i Községi Tanács V.B. ül. 1954. máj. 28; Kungyalui Tanács V.B. ül. 1955. jún. 6. 20

KSH Szolnok megyei Ig-a. Szolnok Megye Statisztikai Évkönyve. 1952-1955. 208-209. old. 204