Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 3. (Szolnok, 1988)

TANULMÁNYOK - Balázs György: A közbiztonság megteremtése, a népi karhatalom felállítása és a rendőrség megszervezése Jász-Nagykun-Szolnok megyében 1944-45-ben / 169. o.

jobboldalához tartozó politikusok is. Sőt a koalíciós pártok baloldali vezetői közül is sokan erős fenntartással viseltettek a demokratikus rendőrséggel szemben. Sajátos módon nem annyira a rendőrség valóságos és vélt hibáit marasztalták el, hanem elsősorban a Kommunista Párt túlságos befolyását. E fegyveres testület ügye természetesen nem az egyedüli kérdés volt, amely miatt 1945 tavaszán és nyarán éles harc folyt. A rendőrség kérdése azonban mégis különleges helyet foglalt el az ütköző területek között. Í 1945 júliusában a rendőrség körüli ellentétek újra felszínre kerültek. Az ellentétek kirobbanását az igazságügy-miniszter, a szociáldemokrata Valentiny minisztertanácsi előterjesztése idézte elő a rendőrség átszervezéséről. Valentiny azt indítványozta, hogy a demokratikus rendőrség szervezetétől különálló politikai rendőrséget kell felállítani, és azt nem a belügy, hanem az igazságügy-miniszter alá kell rendelni. A minisztertanács Erdei Ferenc, a szociáldemokrata Bán Antal, valamint a kommunista miniszterek tiltakozása ellenére a javaslatot elfogadta. A szóban forgó javaslat feletti szavazás nyomán tehát a kormányon belüli jobb- és baloldal között szakadás állt be. A kormányzati munkát megfelelő politikai konzekvenciák levonása nélkül nem lehetett folytatni. A Szociáldemokrata Párt baloldali vezetői viszont pártjuk jobboldalával szembeni akaratukat ez.alkalommal is érvényesíteni tudták, Valentiny Ágostont lemondásra szólították föl;, majd a helyére a párt baloldalához tartozó Ries Istvánt jelölték igazságügy-miniszternek. A javaslat elfogadása ellenére a rendőrség átszervezésére nem került sor, így természetszerűleg ebben a megyében sem. A rendőrség működése körül Jász-Nagykun-Szolnok megyében is kifogások merültek föl, ellentétek lobbantak lángra. A fegyverneki Nemzeti Bizottság 1945. május 23-i ülésén a bizottság elnöke ismertette, hogy május 22-én a szolnoki rendőrség nyomozati csoportja a községben 43 „ártatlan lakost akart politikai okokból — rosszakaratú feljelentés folytán - elhurcolni." A rendőrségnek az elhurcolásra irányuló akcióját — a forrás szerint - a helyi Nemzeti Bizottság elnökének fellépése és a Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség (MADISZ) fiataljainak tüntető felvonulása akadályozta meg.

67 A kisgazdapárti főispán 1945. július 19-én a 4382/1945. BM. számú rendeletre a következőket jelentette a helyi állapotokról a belügyminiszternek: A vármegye helyzetét „általában még mindig a jogbizonytalanság jellemzi", a közigazgatás munkáját főképpen azon körülmény nehezíti, hogy a községi jegyzőket legtöbb esetben minden komoly ok nélkül, egyszerű személyi bosszúból eredő feljelentések alapján, a felettes közigazgatási hatóság értesítése nélkül a rendőrség őrizetbe veszi, letartóztatja. A közigazgatási hatóságok csak akkor szereznek ezekről legtöbb esetben tudomást, amikor az esedékes jelentések többszöri sürgetésre sem érkeznek be, így válik ismeretessé, hogy a jegyzőt a rendőrség letartóztatta, s ezért nem tehetnek jelentést. Felül kell vizsgálni — indítványozza a megye első tisztviselője - a rendőrség eddig foganatosított intézkedéseit, és minden ártatlanul internált, valamint letartóztatott embert ki kell engedni. A sok szabadon járó bűnöst pedig az igazságszolgáltatásnak átadni, hogy a lakosság egy kissé biztonságban érezné magát 66

BALGOH Sándor: Parlamenti és párthaicok 1945-1947. Bp. 1975. 38-39. fii SZML Fegyvernek község Nemzeti Bizottságának jegyzőkönyve 1945. május 23. 190