Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 3. (Szolnok, 1988)
TANULMÁNYOK - Balázs György: A közbiztonság megteremtése, a népi karhatalom felállítása és a rendőrség megszervezése Jász-Nagykun-Szolnok megyében 1944-45-ben / 169. o.
aláíratni. Erre a bizottság határozatilag utasította a rendőröket, hogy tegyenek fogadalmat a demokratikus rendszerre, valamint írják alá a nyilatkozatot, melynek értelmében a vétség megállapítása esetén a rendőr aláveti magát a nyilatkozatban foglalt büntetésnek. 53 Hogy Bezzeg felhívásának a rendőrök miért nem tettek eleget, arra források hiányában egyszerűen nem tudunk választ adni. Arra sincsenek bizonyítékaink, hogy a község Nemzeti Bizottsága eskütételi felszólításának a rendőrlegénység miként tett eleget. Valószínűnek kell elfogadnunk, hogy a Nemzeti Bizottság határozatával nem helyezkedett szembe. A Czakó István által szerkesztett nyilatkozat azon része pedig, amely a rendőrök fegyelmezését tartalmazza, arra enged következtetni - és ez a megye más rendőrségeire is vonatkoztatható -, hogy a rendőrség belső fegyelmét az eddigieknél keményebben kellett megszilárdítani a szolgálat fegyelmezettebb ellátása végett. A bűnözés eredményesebb visszaszorítása érdekében a jászladányi Nemzeti Bizottság 1945. április 5-i ülésén elfogadott határozatában felhatalmazta a rendőrséget, hogy a kihágási és bűnügyekben a saját belátása szerint intézkedjék. Ellenben azt elrendelte, hogy a büntetéseket tartalmazó jegyzőkönyvet egy rendőrségi tisztviselő a bizottság előtt köteles felolvasni jóváhagyás végett. Jászkiséren pedig a Nemzeti Bizottság a rendőrségi fogda felállítását tartotta szükségesnek. A rendőrségi szervezet teljes kiépítése és működésével kapcsolatos politikai ellentétek 1945 tavaszán a községi, városi rendőrségek létrehozása után alakultak meg a fővárosi kerületi, a megyei és járási rendőrkapitányságok, valamint ekkor állították föl az Országos és Vidéki Főkapitányságot. Ebben az időben a demokratikus rendőrség — politikai, gazdasági, közlekedési stb. — együttes létszáma 20 000 fő körül mozoghatott. A rendőrség szervezésében és irányításában - ellentétben a hadsereggel kezdettől fogva a baloldali pártok, mindenekelőtt a Magyar Kommunista Párt befolyása érvényesült. A felszabadulást követő években a demokratikus rendőrség volt lényegében az egyetlen számottevő fegyveres szervezet az országban, hiszen az Ideiglenes Nemzeti Kormány 1945 márciusában a csendőrséget feloszlatta, a hadsereg létszámát pedig - a fegyverszüneti szerződés értelmében — minimálisra csökkentette az európai hadműveletek befejezésekor. Az ország teljes felszabadulása után, 1945 májusában jelent meg tehát a 13/1945. számú kormányrendelet, mely kötelezővé tette a magasabb szintű rendőrparancsnokságok létesítését. Jász-Nagykun-Szolnok vármegye járási székhelyei közül a szóban forgó rendeletre Törökszentmiklós Nemzeti Bizottsága 1945 májusában Szik53 SZML Kunszentmárton község Nemzeti Bizottságának jegyzökönyve 1945. március 23. 54 SZML Jaszladany község Nemzeti Bizottságának jegyzökönyve 1945. április 5. SZML Jászkisér község Nemzeti Bizottságának jegyzó'könyve 1945. március 12. 56 BALOGH Sándor - IZSÁK Lajos - GERGELY Jenő - FÖGLEIN Gizella: Magyarország tör^ ténete 1918-1975. Bp. 1986. 126. 57 BALÁZSGy. 1972.47. 187
