Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 3. (Szolnok, 1988)
TANULMÁNYOK - Balázs György: A közbiztonság megteremtése, a népi karhatalom felállítása és a rendőrség megszervezése Jász-Nagykun-Szolnok megyében 1944-45-ben / 169. o.
tonák összefogdosásába is. Valószínűnek kell tartanunk, hogy a szovjet katonai parancsnokság látva a baloldali politikai körök aktivitását, bizalmat előlegezett nekik azzal is, hogy fegyvert adott az új demokratikus rendőrség kezébe, s bevonta a németek elleni akcióba. A rendőrség felfegyverzése természetszerűleg magának a város közbiztonságának jobb ellátása szempontjából is előnyösebb volt. Az, hogy a Kommunista Párt itt 57,29 %-os többségi arányban volt jelen a rendőrségben, annak tudható be, hogy a párt számára döntő fontosságú volt a politikai hatalom szempontjából a belbiztonsági szerv kézben tartása, s ezért soraiból sokan vállalták a kezdeti igen kockázatos szolgálatot. Az adatokból az is kitűnik, hogy az állományban szép számmal fordultak elő pártonkívüliek is, s hogy a lakosság széles köre igyekezett kivenni részét a vagyon- és létbiztonság megvédéséből. Mezőtúr esetében érdemes még arra felfigyelni, hogy a közrendet felügyelő rendőri alosztályok mellett felállították a bűnügyi és politikai alosztályokat. Az utóbbi osztály feladata az új rend politikai védelme volt. Kunhegyesen a korábbi „polgári rendőrség" átszervezésekor az 56 fős személyi állományt 27 főre redukálták. A Nemzeti Bizottság a rendőrlegénység illetményét napi 5 pengőben hagyta jóvá. A Szovjet Katonai Parancsnokság ugyanakkor a biztonságosabb köznyugalom védelme érdekében a demokratikus államrendőrséget 5 lőfegyverrel és 100 tölténnyel látta el. 39 A rendőri létszám 48,2 %-os csökkentése feltehetően ennél a községnél is elsősorban gazdasági indokokkal magyarázható, de a csökkentésnél közrejátszhatott, hogy a közbiztonság Kunhegyesen és környékén ekkorra annyira megszilárdult, hogy már nem volt szükség nagyobb létszámú karhatalomra. A fegyverviselés lehetővé tétele pedig - ami a helyi katonai parancsnokság saját felelősségén alapuló belátásának volt köszönhető - a kisebb létszám ellenére fenntartotta az állomány erejét. Kisújszálláson már 1944 decemberében olyan döntés látott napvilágot, hogy a polgárőrséget feloszlatják, és helyébe rendőrséget szerveznek. Ennek végrehajtására mégis csak az Ideiglenes Nemzeti Kormány 1945 januári rendeletét követően került sor. A Nemzeti Bizottság 1945. március 28-án megtartott ülésén a bizottság elnöke felhívta a bizottsági tagok figyelmét, tegyék meg javaslatukat az államrendőrség átszervezésére oly módon, hogy az új rendőrségbe kiket javasolnak a különböző beosztásokba. A Nemzeti Bizottság igen alapos és részletes vita után a következő határozatot hozta: A politikai osztály vezetőjévé Földi Endrét, a kihágási osztály vezetőjévé, segédfogalmazói minőségben Szűcs Józsefet, az igazságrendészeti osztály vezetésére pedig - arra való tekintettel, hogy jogvégzettséggel, sőt érettségivel rendelkező megbízható egyén sem volt - Kovács Józsefet jelölte, akit politikai szempontból feltétlenül megbízhatónak tartott. A segédhivatal vezetői állásra Imre Máriát, a segédfelügyelői állásra Kiss Illést hozta javaslatba. Ezt követően a Nemzeti Bizottság az általa jelöltek névjegyzékét megküldte a városi képviselőtestületnek, hogy az a legközelebbi közgyűlésén tárgyalja meg és hozzon határozatot a rendőrség átszervezésére vonatkozóan. A bizottság elnöke egyben felhívta a rendőr parancsok figyel38 UNGORT. 1971.40. 39 SZML Kunhegyes község elöljáróságának iratai 382/1945. sz. 183
