Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 3. (Szolnok, 1988)

TANULMÁNYOK - Balázs György: A közbiztonság megteremtése, a népi karhatalom felállítása és a rendőrség megszervezése Jász-Nagykun-Szolnok megyében 1944-45-ben / 169. o.

fogják elhagyni munkahelyeiket, mintsem bevárják erőszakos eltávolításukat. A fő­ispáni jelentés egyfelől azt tükrözi, hogy a szolnoki városi rendőrség politikai nyo­mozó osztályának hatásköre a kezdeti időben nemcsak Szolnokra, hanem a megyére is kiterjedt, amely egyben azt is jelzi, hogy ekkor még a Megyei Rendőrkapitányság nem volt megszervezve a megyében. Másfelől azt is kifejezi, hogy a régi rend tisztvi­selői ellen a válogatás, mérlegelés nélküli adminisztratív fellépés a politikai megbíz­hatatlanság általános vádja alapján történhetett, s a politikai baloldal túlkapásait lát­szik igazolni. A valóságban ez a fellépés mély társadalmi ellentéteket takart, amely az egyszerű munkásnép és a régi államapparátus tisztviselőkara,s főleg a vezető tisztvi­selők között fennállott. Ezek a feszültségek az új társadalmi rend elején a szegény nép részéről ösztönösen, nagy erővel törtek a felszínre, minden disztingváció nélkül. A megye főispánja február 20-án kelt köriratában felhívta a városok polgármes­tereinek, a járások szolgabíráinak és a községek elöljáróságainak a figyelmét, hogy a belügyminiszter 5007/1945. BM. sz. rendeletével elrendelte a közbiztonsági szervek megkülönböztető jelzésének viselését. A megye főispánja a fenti rendelet végrehajtá­sára utasította a címeket. A miniszteri rendelkezés azért írt elő valamilyen jelzés­viselést, hogy a rendfenntartó közegeket valamiképpen meg lehessen különböztetni a civil lakosságtól, tekintettel arra, hogy ekkorra még az egységes egyenruha kötelezővé tétele nem alakulhatott ki. A különböző elnevezésű népi karhatalmak átszervezése 1945 elején Szolnok megyében is mind folyamatosabbá vált. E megállapítást igazolja többek között a Ti­szai Alsójárás főszolgabírójának februári körirata, amelyben utasította a járás köz­ségeinek vezetőségét, hogy a helyi nemzetőrségeket, ahol az még nem történt meg, szervezzék át. A főszolgabíró köriratában hangsúlyozta, hogy a nemzetőrségek — me­lyek már átszervezés alatt állottak - párt politikára való tekintet nélkül megbízható személyekből álljanak, olyanokból, akik a községben a személy- és a vagyonbiztonság­ra kellőképpen képesek felügyelni. Szükségesnek tartotta, hogy a nemzetőrségeken belül — az alakulóban lévő államrendőrség kötelékében - egy szűkebb körű nyo­mozó szervezet is létrejöjjön. Ez esetben a községek elöljáróságai vegyék figyelembe a szakmailag képzett nyugállományú csendőröket, rendőröket, akik szaktudásuk foly­tán képesek kinyomozni az ellopott vagy elrejtett tárgyakat. Végezetül utasította a falvak vezető testületét, hogy a közbiztonsági szervek 12 cm széles magyar nemzeti­színű szalagot kötelesek viselni, amelyre vastag betűkkel magyar és orosz nyelven RENDŐRSÉG feliratot kell felírni. A karszalagot pedig a rendőr szolgálaton kívül is köteles viselni, amely feljogosítja és kötelezi arra, hogy a rendzavarást mindenkor, s minden eszközzel megakadályozza. A főszolgabíró azzal, hogy egy szűkebb körű nyomozó szerv létrehozását sürgette, azt is kifejezte, hogy az új demokratikus kar­hatalom emberei ezzel a képesítéssel nem rendelkeztek. A letűnt társadalmi rend nyugdíjas szakembereinek a nyomozati csoportba való bevonása mégis csupán átme­'SZML Jász-Nagykun-Szolnok vármegye főispánjának iratai 67/1945. sz. SZML Jászsági Alsójárás főszolgabírójának iratai 212/1945. sz. SZML Tiszai Alsójárás főszolgabírójának iratai 53/1945. sz. 181

Next

/
Oldalképek
Tartalom