Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 3. (Szolnok, 1988)

TANULMÁNYOK - Balázs György: A közbiztonság megteremtése, a népi karhatalom felállítása és a rendőrség megszervezése Jász-Nagykun-Szolnok megyében 1944-45-ben / 169. o.

egyenesen annak adott hangot, hogy a rendőrség Újszászon nem teljesíti kötelességét. Több hozzászólás után a Nemzeti Bizottság úgy döntött, hogy Kormos István rendőrparancsnokot felmenti tisztségéből, mivel az általa irányított rendőrség szelleme és munkája a „mai követelményeknek" nem felel meg. A bizottság indoklásul azt is felhozta, hogy a rendőrparancsnok semmilyen politikai pártnak nem tagja, „tehát nem vállalja a magyar népi demokrácia követését." Ezt követően felhívta a koalíció pártjait, hogy a pártközi értekezlet üljön össze, s hozzon javaslatot az új rendőr parancsnok személyére vonatkozóan. A Nemzeti Bizottság fenti döntése hitelt érdemlően bizonyítja, hogy a demokratikus rendőrség vezető pozícióinak betöltése a politikai hovatartozás, az elkötelezettség szoros függvénye volt. E kérdés megoldása Újszászon nem sokáig váratott magára, és már április 3-án a Nemzeti Bizottság Konka András előterjesztésére Pál Jánost nevezte ki a rendőrség élére, helyetteséül pedig Miklós Józsefet. A bizottság állást foglalt a tekintetben is, hogy a rendőrlegénység felvételé97 nél a katonaviselt embereket vegyék elsősorban figyelembe. Megfigyelhető mind a jászberényi, mind az ujszászi rendőrparancsnoki kinevezéseknél, hogy a Nemzeti Bizottságok döntése volt a mérvadó. Ez egyben azt igazolja, hogy a Nemzeti Bizottságok jogköre ebben az időben az államrendőrség berkeire is kiterjedt — a 14/1945. sz. rendelet megjelenése ellenére -, s az egész állami élet területét átfogta. A közbiztonság további fokozása érdekében a kunhegyesi Járási Rendőrparancsnokság vezetője szigorúan felhívta a községek elöljáróságainak figyelmét, hogy a szovjet katonai parancsnokságtól tudomására jutott, hogy német repülőgépekből a tanyavilágban nagyobb mennyiségű lőszert dobnak le, s ezeket a tanyai lakosok szedik össze. Ha valaki ilyen esetekről tud — hangzik a felszólítás -, azt azonnal jelentse a Járási Rendőrparancsnokságnak. „Aki ezen felhívásnak eleget nem tesz... megtagadja, vagy kijátsza, statáriális büntetést von maga után." Felszólította a lakosságot arra is, hogy akinél fegyver, rádió van, azt 48 órán belül szolgáltassa be, mert ellenkező esetben a legszigorúbb eljárást indítják meg az illetővel szemben.

28 A lőszerek, fegyverek beszolgáltatásának szigorú megkövetelése a lakosság érdekében történt, a köznyugalom szilárdítását segítette elő, nehogy azokat garázda elemek fosztogatásra,s más célra használják fel. (Az intézkedések ellenére azonban fordultak elő kellemetlen esetek.) Másfelől a rendőrségi fellépés a gyermekek védelmét is célozta, mivel a gyerekek ezekkel a megtalált lőszerekkel játszani kezdtek. A preventív intézkedések ellenére gyakran következett be tragédia. Az Ideiglenes Nemzeti Kormány 1945. január 4-én „a közbiztonság fokozottabb védelméről" kiadott rendelkezését újabb követte. Január 17-én látott napvilágot Erdei Ferenc belügyminiszter 5006/1945. számú rendelete az újonnan létesült közbiztonsági szervek tevékenységének kiterjesztéséről. Ezen rendeletet a belügyminiszter Szuszjekov vezérezredessel a szovjet hadsereg fő megbízottjának helyettesével történő megállapodása alapján adta ki. Az 1. §. kimondja, hogy a közrend és közbiztonság fokozottabb biztosítása érdekében minden közbiztonsági szerv terjessze ki SZML Üjszász község Nemzeti Bizottságának jegyzőkönyve 1945. március 30. 27 Uo. 1945. április 3. 28 SZML Kunhegyes járási rendó'rparanesnok iratai 29/1945. sz. 179