Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 3. (Szolnok, 1988)

TANULMÁNYOK - Balázs György: A közbiztonság megteremtése, a népi karhatalom felállítása és a rendőrség megszervezése Jász-Nagykun-Szolnok megyében 1944-45-ben / 169. o.

felett. Ebben a községben igen sajátosan, hármas tagozódásban — rendőrség, polgárőrség, mezőőrök — szervezték meg a háború után fellazult rend helyreállítását, védelmét. Ez a tagozódás egyben arra vall, hogy a lakosság aktívan kivette részét a község közbiztonságának megteremtésében. Kunhegyesről két korabeli adat nyújt tájékozódást - bár nem egészen egybevágóan - a közrendészeti állapotokról. Az első, amikor a járási rendőrparancsnok 1944. december 28-i feliratában értesítette a megye főispánját, hogy Kunhegyesen 30 fővel megalakították a „polgári rendőrséget", s a legénységi állományon kívül 14 tolmács és 12 futár tartozik a , járási rendőrség" kötelékébe. Majd a jelentés kitér arra is, hogy az 56 főnyi személy állomány munkásemberekből, nyugdíjas rendőrökből és csendőrökből rekrutálódott. A rendőrparancsnok végezetül arra kérte a főispánt, hogy illetményükről gondoskodjék, mert ellenkező esetben a rendőrség személyzete kénytelen lesz elhagyni szolgálati helyét, mely a közrendre nézve nagyon veszélyes lenne. A feliratból képet alkothatunk, hogy a kunhegyesi „polgári rendőrség" —járási jellegű karhatalom-szervezés itt merül föl első ízben a megyében — kettős feladatot látott el; egyrészt a község belső rendjének megóvását, másrészt a járásba tartozó falvak, települések közrendjét is felügyelte, s ahol szükség mutatkozott, ott feltehetően tevőlegesen is beavatkozott a köznyugalom védelmezésére. A jelentésben olvasható, hogy a polgári rendőrség kötelékébe 14 tolmács is tartozott. Az azonban nehezen képzelhető el, hogy 1944 végén és 1945 elején egy magyar községben, avagy egy járásban is ennyi ember beszélte volna az orosz nyelvet. Itt bizonyosan elírásról lehet szó. A másik forrás szerint is Kunhegyesen a Vörös Hadsereg bevonulása után 30 fővel hozták létre a demokratikus karhatalmat. Ez utóbbi helyen azonban polgárőrség van említve, s nem „polgári rendőrség", bár ez nem nevezhető jelentős eltérésnek, mert mind a két megnevezés a népi milícia fogalmát takarja. A dokumentum azt is rögzíti, hogy a „polgárőrség élére" Búzás Károly nyugalmazott rendőr főtörzsőrmestert, helyetteséül Bárány Mihály földművest, a Kommunista Párt tagját nevezték ki. A legénység soraiban pedig ott találjuk a Kommunista Párt és a Nemzeti Parasztpárt helyi szervezeteinek embereit. Ebben a községben a népi karhatalom különbözőségét az adja, hogy az itteni új közhatalom összetétele igen heterogén volt. Megtalálhatók benne a kibontakozóban lévő demokratikus rendszer hívei és a letűnt társadalom mindkét belső fegyveres testületének tagjai. Igaz, a régi rend emberei már szolgálaton kívüliek voltak, s ezáltal nem kompromittált személyek. Újbóli szolgálatba lépésüket szakmai ismereteik tették szükségessé. A Kommunista Párt pedig igen fontos feladatának tekintette a falu közrendjének helyreállítását, a felette való további őrködést, és e felelősségvállalás tudatában küldte tagjait az új karhatalomba. Tiszaszentimre elöljárósága a korábban jelzett 5005/1945. sz. belügyminiszteri rendeletre Kunhegyes főszolgabírójának küldött jelentéséből ismeretes, hogy a köz12 SZML Jászapáti nagyközség elöljáróságának iratai 5831/1944. sz. 13 SZML Jász-Nagykun-Szolnok varmegye főispánjának iratai 360/1944. sz. 14 SZML Kunhegyes község elöljáróságának iratai 382/1945. sz. 174