Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 3. (Szolnok, 1988)
TANULMÁNYOK - Balázs György: A közbiztonság megteremtése, a népi karhatalom felállítása és a rendőrség megszervezése Jász-Nagykun-Szolnok megyében 1944-45-ben / 169. o.
egy belsőt és egy külsőt. Mezőtúron nem tekinthető véletlennek, hogy a város közbiztonságának megszervezésében a Kommunista Párt járt az élen. Hiszen ebben a városban a munkás-, a földmunkásmozgalomnak — ez utóbbinak a kubikosság révén - a baloldali politikai erőknek gyökerei, tradíciói voltak. Ebből adódóan a felszabaduláskor ezek a baloldali erők a Kommunista Párt vezetésével vették kezükbe az élet irányítását, közöttük elsőként a háború idején fellazult közbiztonság megteremtését. Kunszentmártonban az 1944. október 9-én történő felszabadítást követően állították fel a polgárőrséget, és mindjárt erélyes kézzel vetettek véget a megindult lakossági fosztogatásoknak. A község közbiztonságának megszervezésében jelentős támogatást nyújtott Leonyid Karpenkov szovjet katonai parancsnok. Karcagon a város szovjet kézre kerülése után a közigazgatás irányítására városi tanács alakult. A visszaemlékezések szerint — feltehetően e tanács kezdeményezésére - a közrend helyreállítására, védelmére polgári rendőrséget állítottak föl, parancsnokává Németh Lajost nevezték ki. Újabb lépést a helyi Nemzeti Bizottság létrejötte jelentette, amely már alakuló ülésén — a kommunisták javaslatára — elrendelte a fasiszta elemek őrizetbe vételét, és követelte, hogy ügyüket a Karcagon felállítandó „népbíróság" elé utalják. Túrkeve 1944. október 22-én történő végleges felszabadulása lehetővé tette, hogy újra működjön a 15-én létrehozott ideiglenes városi nagytanács és az ügyviteli bizottság. Itt ez a kommunista vezetésű népi bizottság szervezte meg a város népének nyugalma biztosítására a polgárőrséget. Pusztamonostoron 1944. november 12-én egy szovjet százados — feltehetően a község katonai parancsnoka - Pethes Emánuel szociáldemokrata párti tagot nevezte ki a község rendőr parancsnokává, aki 31 főnyi legénységgel őrködött a rend felett. Megjegyzendő, hogy ez a rendőrség amolyan népi miliciának tekinthető, nem a későbbi elvárásoknak megfelelő rendőri testületnek. Mind Mezőtúr, mind Kunszentmárton és Pusztamonostor esetében megfigyelhető - ez utóbbiakban különösen —, hogy a szovjet katonai parancsnokság kezdeményezte a népi közhatalom felállítását. Ezt annak érdekében tette, hogy ezáltal is elősegítse az élet mielőbbi visszatérését régi medrébe, mely szovjet szempontból sem volt közömbös az előzőekben említett okok miatt. Törökszentmiklóson a szovjet csapatok bevonulását követően, 1944 decemberében az elöljáróság támogatásával az alig néhány emberből alakult polgárőrség látott hozzá a rendfenntartáshoz Elekes Mihály parancsnokságával, akit nemsokára dr. Csergő Mihály a helybeli polgári iskola tanára váltott fel. Elekes leváltásának oka ismeretlen. Az új karhatalom viszont nem volt elegendő feladata teljesítésére, ezért rövid időn belül a polgárőrség létszámát 160 főre emelték föl. Ezzel a személyi állománnyal már garantálni lehetett a község lakosságának személyi- és vagyonbiztonságát. Közben a Kommunista Párt és a Kisgazdapárt helyi szervezetének vezetősége a A felemelkedés útján. Dokumentumok Szolnok megye negyedszázados történetéből. Szerk.: UNGOR Tibor. Szolnok, 1971. (Továbbiakban: UNGOR T. 1971.) 40, 42. 7 KOROMM. 1984. 129. 8 Uo. 128-129. a SZML Pusztamonostor község elöljáróságának iratai 363/1945. sz. 172
