Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 3. (Szolnok, 1988)

TANULMÁNYOK - Kiss Kálmánné: Az értelmiség szerepe 1918-19-ben Kisújszálláson / 147. o.

A Követtanács 1919. március 25-én egy 5 tagú direktóriumot alakított a végre­hajtó hatalom irányítására. Ennek tagjai Fejér József elnökletével Cs. Szoboszlai Ist­ván földműves, dr. Borzsák József tanár, Vas István földműves és Szűcs Elek postatiszt­viselő. A direktórium felhívta a régi városi tisztviselőket, maradjanak helyükön, de mel­léjük a közigazgatás irányítására és ellenőrzésére népbiztosokat állított. így pl. a hely­beli pénzintézeteket ellenőrző népbiztosok vezetője dr. Borzsák József tanár, közokta­tás és sajtóügyi népbiztosok pedig Szunyoghy Farkas és Staudner Gyula. ,,Hatáskörük: közigazgatási fogalmazó ellenőrzése, iskola, színház, sajtóügyek." 19 Valóban, a helyi újság, a Kisújszállás és Vidéke a proletárhatalom idején az említett két tanár szerkesz­tésében, Kisújszállási Vörös Újság címmel jelent meg mint a Magyarországi Szocialista Párt helyi szervezetének hivatalos lapja. A Kisújszállás és Vidéke március 30-i száma közölte az olvasókkal a változást: „Felhívjuk a közönség figyelmét arra, hogy kísérje állandóan figyelemmel a közzétett rendeleteket és határozatokat. A Követtanács a saj­tó irányításával és ellenőrzésével Staudner Gyula és Szunyoghy Farkas elvtársakat bíz­ta meg". Á lap négy megjelent száma ma értékes forrása a város akkori történetének. A Forradalmi Kormányzótanács március 22-i ülésén határozatok születtek a pro­letárdiktatúra védelmére szolgáló Vörös Őrség és Vörös Hadsereg létrehozásáról. Az er­ről szóló rendeletek március 25, illetve 26-án jelentek meg. Kisújszálláson a Vörös Őr­ség szervezése már ez előtt megindult. Erről Borok Albert veterán visszaemlékezése is tájékoztat, amelyből megtudjuk, hogy őt és néhány volt hadifogolytársát Fejér József március 22-én hajnalban Tarbócs utcai lakására hívatta, elmondta nekik, hogy értesült a Tanácsköztársaság kikiáltásáról, és a születő néphatalom védelmére fegyveres őrség szervezésére hívta fel őket. A proletárhatalom időszakának egyik igen jelentős politikai eseménye az április első napjaiban lezajlott tanácsválasztás volt. Ekkor szavaztak először hazánkban a ko­rábbi választásokból kirekesztett nincstelenek. A Forradalmi Kormányzótanács rende­lete értelmében „A forradalmi követtanács megbízatása lejárván, feloszlott. A helyzet továbbviteléhez szükséges utolsó intézkedése az volt, hogy a maga kebeléből tíz tagú jelölő bizottságot küldött ki, hogy az előírás rendelte 28 követtanácsi hivatalos jelölt személyében megállapodjék. E jelölés alapján ment végbe f.hó 6-án és 7-én az egész proletariátus élénk érdeklődése mellett - 1876 szavazat! - a választás, mely a hivata­los jelölteket óriási többségben, majdnem egyhangúlag elfogadta". 20 Az eredeti sza­vazólap mutatja, hogy a Földművestanácsnak 16, a Munkástanácsnak 8 jelölt tagja volt (ezek közt találjuk Borzsák József és Fejér József gimnáziumi tanárok nevét), a katonatanácsnak pedig 4 jelöltje. A választáson Fejér József 1864, dr. Borzsák József 1857 szavazatot kapott, ami bizonyítja, hogy valóban a legszegényebb néptömegek bi­zalmát élvezték. (Kisújszálláson ui. csak a 3 holdnál kisebb földdel rendelkezők kaptak akkor választójogot!) A Követtanács szűkebb intézőbizottsága, az új direktórium el­nöke ismét Fejér József lett, tagjai közé választották Borzsák Józsefet is. Jóhiszeműsé­güket mutatja a következő nyilatkozat: „A lakosság tájékoztatására megjegyezzük, hogy az egyes ügyköröket vezető tisztviselők - mindenütt a proletárérdekek legszigo­rúbban kötelező szemmeltartásával - önállóan végzik felelős munkájukat s mellettük, 19 Uo. 605. íond. Tanácsköztársaság Adatait Gyűjtő Országos Bizottság. (Továbbiakban: TAGYOB.) 11/32. 20 Kisújszállási Vörös Üjság. 1919. április 13. OSZK.t. 156

Next

/
Oldalképek
Tartalom