Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 3. (Szolnok, 1988)
TANULMÁNYOK - Cseh Géza: Országgyűlési választási mozgalmak Jászberényben a kiegyezéstől a millenniumig / 87. o.
illetve a jászkunsági gazdagparasztság érdekével. A jászkun parasztság és a nemesi származású birtokosok ellentéte hagyományos volt. Még a kiváltságos múltból származott, amikor a szabadparaszti jogot éppen a nemességgel szemben kellett legerőteljesebben védeni. A jászberényi vezetés a Jászkun Kerület és a jászberényi törvényszék megszüntetését is a Külső-Szolnok megyei földbirtokosok, elsősorban a kenderesi Horthy-család számlájára írta. A jászberényi birtokos parasztság a gazdasági elképzeléseit a nagybirtokosok közbelépése nélkül, önerőből, az évszázados termelési gyakorlat folytatásával szerette volna megvalósítani. A jászberényi sajtó az agrárius mozgalommal alig foglalkozik. A kérdéssel kapcsolatosan olykor-olykor megjelentetett cikkek témája sem annyira a parasztvédő politika, mint inkább az ipar-, illetve a liberalizmus-ellen esség. A jászberényi gazdagparaszti vezetés közönye a paraszt védő törekvésekkel szemben valószínűleg szerepet játszott Apponyi politikai programjának megváltoztatásában, mely 1892-ben a Nemzeti Párt megalakulásával következett be. Az 1890-es években a közjogi kérdések felé forduló Apponyi Albert a kormánypárttal egyre élesebben szembekerült. A kormány, s ezzel együtt Jász-Nagykun-Szolnok vármegye főispánjának támogatását elvesztette. Ugyanakkor a választási harcok terén a Függetlenségi Párttal lépett szövetségre. Apponyi politikájának új irányvonalát az 1891. szeptember 27-én Jászberényben elmondott beszámolója igen jól tükrözi. A beszéd keményen támadta a kormányt és különösen Szapáry Gyula miniszterelnököt. Ellenezte a Szapáry által sürgetett közigazgatási reformterveket. Apponyi a közigazgatás államosításának elve ellen nem intézett nyílt kirohanást, inkább azt hangsúlyozta, hogy a kormány tagjai a reformok megvalósítására képtelenek. 76 A közigazgatás államosításával való bizonyos fokú szembefordulást a jászberényi városi vezetés örömmel üdvözölte, mivel ebben a lépésben a partikuláris érdekek védelmét látta. A közigazgatás teljes államosítása ugyanis a Jászság további asszimilációját, a külső-szolnoki földbirtokosok befolyásának megnövekedését jelentette volna. Apponyi nemzeti jelszavai azonban, melyek az 1892-es választásokon pártjának sikereket hoztak, a jászberényi lakosság és a helyi vezetés körében nem váltottak ki jelentősebb visszhangot. A kiváltságos múltból származó udvarhű hagyományok még a XIX. század végén is nagyon erősen éltek. 1893. november 5-én Jászberényben rendkívüli képviselőtestületi közgyűlés ült össze, amelyen a város vezetői határozatot hoztak József királyi herceg 25 éves honvéd főparancsnoki jubileumának megünnepléséről. A képviselőtestület a város polgárainak nevében üdvözlő feliratot küldött, december 5-én pedig, a főparancsnoki kinevezés évfordulóján hálaadó istentiszteletet és bankettet rendezett. József királyi herceg József nádor fia volt. Az egykori nádort pedig a jászberényi lakosság a jászkunok utolsó nagy patrónusának tekintette. Az udvarhű hagyományok, a redempció és a kiváltságos múlt emléke a közjogi ellenzékiség eszméjét nem engedte igazán kibontakozni. Bár Apponyi népszerűsége az 75 Jászság 1889. okt. 12. 7f> Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Lapok 1891. okt. 1. 77 Jászság 1893. nov. 11.; dec. 9. 110
