Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 3. (Szolnok, 1988)

TANULMÁNYOK - Horváth Lajos: Az Ujszászi család a XV-XVI. században / 9. o.

Ujszász néven először 1424-ben tűnik fel, miközben a régi névalak, a Szászi párhuzamosan tovább él 1462-ben is, sőt 1584-ben egyszer Szászi Lőrincnek nevezik azt a személyt, akit egyébként mindig Ujszászi Lőrincként említenek. Az írott forrásokban németek jelenlétére Ujszászon semmi sem mutat a helységnéven kívül, sőt a XV. század elején az átlagos keresztény-magyar neveket viselő jász szálláskapitányok (népükkel) tűnnek fel a településen, amely ekkor a Berény-székbe szervezve éli életét. Mindezek alapján valószínűnek tartjuk, hogy az egykori német etnikum, ma még meg nem jelölhető okból (tatárjárás 1241-1242, 1285; feudális anarchia a XIV. század elején stb.), elhagyta helyét, elpusztult vagy teljesen beolvadt a magyarságba, és a pusztára vagy a településre az egyik jász-szék terjesztette ki hatóságát valamikor a XIV-XV. század fordulóján. Ez az a novum, amely a történeti folyamat lezajlását a település nevében is szükségessé tette rögzíteni: meghagyta a szász etnikumra utaló már régen rögzült elemet, de azt „új" jelzővel látta el megkülönböztetésül a régi, még németek lakta korszaktól. A múlt század végi néphagyomány egyenesen úgy tudja, hogy Ujjász volt a település eredeti neve, mivel jászok, a jászberényiek foglalták el a török uralom idején.

2 Jász előkelők megszerzik Üjszászt Az Ujszászi család ősei Zsigmond egyik 1424. június 9-i oklevelében tűnnek fel először, amikor a király Ozorai Pipó temesvári comes és Solymosi László kunok bírája, jászok kapitánya oltalmába ajánlja Nagy (Magnus) Jánost és fiait, Miklós fia Pétert, Tömösvári (dictus) Miklóst és Péter fia Tamás ,,de Vizazz" jász (philisteus) kapitányt.

3 Közülük Miklós Tömösvári ragadványneve korábbi működésének színhelyére utal és egyben a jász településterület egyikére is.

4 A felsorolt szálláskapitányok, éppen Tömösvári kivételével, ekkor már régebben keletkezett viszályban voltak a „jászok közönségével", amint az kiderül Zsigmond király 1425. március 10-én Tatán Ozorai Pipó jelentésére kiadott okleveléből, és teljesen valószínű, hogy az előző évi „oltalomlevélre" is a viszályban való erőfölény szerzésére volt szükség.

5 Az történt ugyanis, hogy István fia János, Péter fia Tamás és Miklós fia Péter (1. lábjegyzet folytatása) első' okleveles említés, helytelen következtetésre jutott, hogy az Ujszász helységnév újonnan települi szászokra utal 1424-ben. (KISS Lajos: löldrajzi nevek etimológiai szótára. Bp. 1983. 668.) 2 PESTY Frigyes: Pest-Pilis-Solt varmegye és kiegészítések. Közreadja BOGNÁR András. Szentendre, 1984.443. 3

Cod. dipl. X/VI. 611-612.; GYÁRFÁS István: A jász-kunok története. III. Szolnok, 1883. 206, 581-582. 4

Vö. GYÖRFFY György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza. III. Bp. 1987. 63. 5

BAKÁCS I. 1982. 1443. reg. - XVIII. századi egyszerű másolata Dl 24497.; GYÁRFÁS I. 1883. 236., 608-609. Itt az oklevél dátuma 1425. március 19.; GYÁRFÁS I. 1883. 208-209. Itt az oklevél dátuma 1425. március 20. 10