Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 3. (Szolnok, 1988)
TANULMÁNYOK - Cseh Géza: Országgyűlési választási mozgalmak Jászberényben a kiegyezéstől a millenniumig / 87. o.
désekkel foglalkozott, amelyek azonban a jászberényi közvéleményt hidegen hagyták. A jászberényi vezetés abban bízott, hogy Apponyi Albert egyszer miniszterelnök lesz, és akkor majd a partikuláris célokat valóra váltja, önálló jász megyét szervez és a jászberényi törvényszéket is visszaállítja. A Jászság című lap szerint: ,,A jászok fővárosa látnoki szemmel kereste ki Magyarország azon egyik vezérfiát, ki végzetszerűen ki van jelölve az ország kormányának előbb-utóbb átvételére, másrészt a nagy államfő férfi határozott híve a Jászság közigazgatási önállósításának...' E remények valóra válásának a dualizmus politikai viszonyai közt nem sok esélye volt. Az 1880-as években a 67-es ellenzék meglehetősen gyengének bizonyult. Később pedig, amikor Apponyi a nemzeti követeléseket, jelszavakat kezdte hangoztatni, nőtt ugyan pártjának a befolyása, programja azonban az uralkodó előtt elfogadhatatlanná vált, aki mindenképpen meghiúsította volna kormányra kerülését. Ezt az összefüggést természetesen a jászberényi vezetés nem láthatta világosan. Apponyi szilárd mandátumát elsősorban a személyéhez fűzött partikuláris remények biztosították. Bár Apponyi Albert politikai elképzeléseit sokszor megváltoztatta, a jászberényiek mindig megválasztották, akár a 67-es ellenzék, akár a Függetlenségi Párt vagy éppen a Szabadelvű Párt jelöltjeként lépett fel. A jászberényi lakosság, főleg a városi vezetés szemléletmódját, politikai nézeteit leginkább a helyi sajtó tükrözi. A kiegyezés utáni évtizedekben több hírlap jelent meg, s volt olyan időszak, amikor párhuzamosan két jászberényi újság is létezett. Elnevezésük szerint társadalmi és vegyes tartalmú közlönyökként jelentek meg. Politikai lap indításához, vagy egy vegyes tartalmú újság politikai jellegűvé válásához az 1890-es években a kiadónak 5 ezer forint kauciót kellett letenni. Erre azonban Jászberényben csak rendkívül ritkán, a pártok közti harc kiéleződésekor került sor, az 1870-es évek elején (Jász-Kun Figyelő), a századfordulón (Jászberény és Vidéke) és 1910 körül, az első helyi szociáldemokrata újság (Jászberény) megjelentetésekor. A hosszabb időn át megjelenő helyi lapok, a Jászberény és Vidéke, a Jászság és a Jász Kürt közül csupán a Jászberény és Vidéke volt rövidebb ideig politikai újság (1898-1901 és 1905-1906). 68 67 Jászság 1891. nov. 28. A társadalmi, szépirodalmi, illetve vegyes tartalmú lapok a parlamenti pártok ügyeivel és a dualizmuskori közjogi kérdésekkel nem foglalkozhattak. Az országgyűlési képviselők választási és parlamenti beszédjeit, a pártok programjait nem közölhették. Nem tudósíthattak a képviselőházban folyó vitákról sem. li megkötések ellenére a korszak politikai mozgalmairól nagyon sok adatot nyújtanak, hiszen a választások lefolyásáról, s főleg az eredményeiről, az országgyűlési képviselő megérkezéséről és ünnepléséről, amely nem számított politikai témának, olvasóikat részletesen tájékoztatták. A rendőrségi hírekben pedig a szociáldemokrata és az agrárszocialista szervezkedésekről találunk adatokat. Ezek a lapok a tilalmat megszegve néha politikai jellegűnek számító cikkeket is közöltek, amelyek következménye a sajtóbíróság eljárása és a szerkesztőre kirótt pénzbüntetés lehetett. Abban, hogy a jászberényi újságok miért nem tették le a politikai jellegűvé váláshoz szükséges kauciót, a városi vezetés, illetve a lakosság érdeklődésének hiánya az országos ügyek iránt és a partikuláris szemléletmód játszotta a legfontosabb szerepet. A városban nem volt olyan jelentős földbirtokos és gyáros sem, aki saját érdekeinek megfelelően egy politikai lap megjelentetését finanszírozta volna.Jászberénnyel ellentétben Szolnokon, a megyeszékhelyen és a Szapáry, illetve más uradalmakkal határos Törökszentmiklóson hosszú időn át jelentek meg politikai lapok. A jászberényi sajtó ezzel szemben számos esetben nyíltan is hangoztatta, hogy a város lakossá106
