Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 3. (Szolnok, 1988)
TANULMÁNYOK - Cseh Géza: Országgyűlési választási mozgalmak Jászberényben a kiegyezéstől a millenniumig / 87. o.
valóvá vált, hogy a kormány az állami kiadások korlátozása végett a királyi törvényszékek számát csökkenti, összevonásokkal hatásterületüket növeli, a jászberényi és a karcagi törvényszéket megszünteti, s helyettük Szolnokon, a megye székhelyén hoz létre új törvényszéket. Ez az intézkedés, amely végül az 1885. évi 3. tc.-ben fogalmazódott meg, a jászkun különállás utolsó maradványát is megszüntette. A törvény megalkotását azonban hosszas, mintegy négy éven át tartó huzavona előzte meg, amelyben a jászberényi és a karcagi választókerület képviselői a döntést igyekeztek elhalasztani. 1881-ben a jászberényi vezetés egy része úgy vélte, hogy a törvényszéket csak akkor lehet megmenteni, ha a város szabadelvű képviselőt választ, aki a parlamentben és a kormány előtt a helyi érdekeket jobban érvényesítheti. A jászberényi lakosság évtizedek folyamán kialakult ellenzékiségén azonban nehéz volt hirtelen változtatni, a sérelmeket félretenni és a célszerűségnek alárendelni. A városban 1881-ben a politikai erők meglehetősen szétforgácsolódtak, a kormánypárt, a 67-es ellenzék és a 48-as párt is szervezkedett, de kiemelkedő politikai személyiséget egyelőre egyik párt sem tudott jelöltként kiállítani. Apponyi Albert május végén, egy este váratlanul megjelent Jászberényben. Lejött, hogy a helyzetet tanulmányozza, és a városban a pártot, amely 1881. március 23. óta a Mérsékelt Ellenzék nevet viselte, személyes fellépésével összetartsa. Legfőbb szándéka azonban a helyi vezetéssel való kapcsolat felvétele és a választókerület mandátumának megszerzése volt. Bathó János jászberényi ügyvéd lakásán szállt meg, ahol a Mérsékelt Ellenzék jászberényi híveiből alakult küldöttség felkereste őt és felkérte, hogy legyen képviselőjelöltjük. Az erre számító Apponyi szívesen eleget tett kérésüknek, és egy jó hónappal később, az 1881. június 29-én lefolytatott jászberényi választáson győzelmet aratott. Ellenfele a 48-as párti Almássy Péter ügyvéd volt, aki több mint 600 szavazat különbséggel alulmaradt a küzdelemben. A választáson Apponyi támogatására a Mérsékelt Ellenzék nagy tekintélyű személyiségei, a liberális nézeteket valló Szilágyi Dezső és Pázmáhdy Dénes is megjelentek, akik a választókat kitartásra biztatták. Apponyi Albert és Jászberény város kapcsolata a magyarországi választások történetében egyedülállóan tartósnak bizonyult. A nagynevű politikus 52 éven át, aggkorában bekövetkezett haláláig Jászberény képviselője maradt. Apponyi 1918ig pártállását többször is változtatta, a 67-es ellenzék, a kormánypárt, majd a Függetlenségi Párt vezetőinek sorába tartozott. A szociális reformok és az agrárius politika hívéből a közjogi ellenzékiség egyik fő szószólója, az I. világháború után pedig a Horthy-rendszer egyik legtekintélyesebb politikusa lett. Konzervatív nézeteit, aulikusságát és mély katolicizmusát azonban mindig megtartotta, még akkor is, amikor a XX. század elején a Függetlenségi Párthoz csatlakozott. Meglehetősen színes, fordulatos politikai karrierje ellenére Apponyi Jászberény mandátumát mindvégig megőrizte. A jászberényi választók és képviselőjük szoros kapcsolata nem tekinthető vé47 Uo"
