Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 2. (Szolnok, 1987)
ADATTÁR - Kaposvári Gyula: Adatok Szolnok város levéltára történetéhez / 349. o.
A demokratikus és szocialista közigazgatás alapjainak lerakása 1945. január 25én Szolnok város ideiglenes képviselőtestületének alakuló közgyűlésén kezdődött, amikor a Nemzeti Bizottság által összehívott, a pártok és érdekképviseletek által delegált képviselőtestületi tagok megválasztották a város új tisztségviselőit. Szolnok város polgármesterévé egyhangú közfelkiáltással Zsemlye Ferencet, az MKP tagját választották. Megpezsdült a városi közigazgatás munkája, újjáépítés, városrendezés végzése mellett a kulturális területre is jutott erő. Ez eredményezte az óvóhelyen elhelyezett értékek visszaszállítását a városháza épületébe. Mint a fentiekben már jeleztük, kisebb mérvű pusztulást észleltek, amikor a levert lakatú pinceóvóhelyről (új épület lévén nedvesedés nem károsította a jegyzőkönyveket) visszavitték a városházára a feudális és kapitalista kori köteteket. A leltári egyeztetés elmaradását a korabeli állapotok magyarázzák. Szolnok város közkönyvtára és múzeuma háborús pusztításait követő újjáépítő munka révén 1948. március 15-én megnyílt a Városi Könyvtár, 9 és a város rendelkezése alapján a testületi jegyzőkönyvek (1870-es évekig), valamint a festmények egy része (polgármesteri arcképek, Udvary Dezső: Zagyvahíd, Zombory Lajos: Portré stb.) a múzeumi részlegbe kerültek. A múzeumok államosítása után, amikor a levéltár nagyobb helyiségekhez jutott, az addig a Damjanich Múzeumban őrzött jegyzőkönyveket átadtuk a Szolnoki Állami Levéltárnak (1955. február 28.), akkor került oda Szolnok várostól a többi jegyzőkönyv is. Jórészt ezt az állapotot rögzítette KOSÁRY Domokos Bevezetés Magyarország történetének forrásaiba és irodalmába (Bp. 1970.) c. művének Szolnok mezőváros levéltáráról szóló fejezetében: „...Az 1744-1751 évekből töredékesen, 1764-től folyamatosan tartalmazott jegyzőkönyveket és 1818-tól kezdve iratokat (Minerva VI. Bp. 1932, 644—645). 1919-ben, a Tanácsköztársaság elleni román intervencióval kapcsolatos harci cselekmények nyomán ma már csak tanácsülési jegyzőkönyvek (Prothocollum) maradtak 1788-tól; ezeket egy ideig a Szolnoki Damjanich János Múzeum őrizte." 10 Szolnok város levéltára történetére vonatkozó ismereteinket egészíti ki és teszi hitelesebbé az 1. képen közölt jegyzőkönyv, amely tételesen felsorolja, milyen protocollumok és mely évekből voltak meg 1944 tavaszán, amikor óvóhelyre vitték azokat. A jegyzék nem pontosan különíti el a tanácsülési és képviselőtestületi jegyzőkönyveket s átfedéseket is tartalmaz, ennek ellenére adatait összevetve a Szolnok Megyei Levéltárban ma is meglevő anyaggal, választ kaphatunk arra, mi pusztult el belőlük a második világháború végén. II. Vegyük sorra a feudális kori protocollumok közül a legrégebbieket az 1944-es jegyzőkönyv szerint. Könyvtáros. 1982. 7. sz. 392-398. KAPOSVÁRI Gyula: Emlékek a hőskorból c. tanulmánya.; Együtt. A Szolnok megyei könyvtárak híradója. 1985. 1. sz. 8-17. lü KOSÁRY Domokos: Bevezetés Magyarország történetének forrásaiba és irodalmába. 1. Bp. 1970. 590. (KOSÁRY D. leírásában a MINERVA VI. Bp. 1932. 644-645. adatait használta fel.) 353