Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 2. (Szolnok, 1987)
ADATTÁR - Cseh Géza: Adatok a Tanácsköztársaság leverése után letartóztatott személyekről a Jászberényi fogházparancsnokság iratai alapján / 333. o.
tekintett. Továbbá az elrendelt rekvirálás foganatosítása végett a házakba beléptek, ezért magánlaksértést is elkövettek. Az a tény, hogy mindezt parancsra tették és szabályszerűen jártak el, nem számított enyhítő körülménynek, ugyanis az ellenforradalmi rendszer a Tanácsköztársaságot eleve törvénytelen hatalomnak tekintette. E felfogás szerint pedig bárki, aki a Tanácsköztársaság rendelkezéseit önként végrehajtotta, bűncselekményt követett el. Márkus Ferencre másfél évi, Büchler Ernőre 8 havi, Gárdos Adolfra két és félévi szabadságvesztési büntetést szabtak ki. Meglepő módon, de még a lefoglalt javakat leltározó Adler Izidort is elítélték, aki bűnpártolásért 3 havi fogházbüntetést kapott. 9 Ugyancsak gyakran előforduló vádpont a személyes szabadság megsértésének bűntette is. Ezzel az indokkal a letartóztatások elrendelöit és végrehajtóit több évi bör tönbüntetéssel sújthatták. így történt a jászberényi direktóriumi tagok és vörösörök esetében is. 1919. május 2-án a román előretörés és a hatvani fehérlázadás hírére Jászberényből elmenekült a direktórium. A helyzetet kihasználva a régi rend hívei, köztük Kreibig Rudolf volt vezérkari ezredes és Zöldi Márton huszár főhadnagy szervezkedni kezdtek. Fehérgárda felállítását, a kommunisták letartóztatását, sőt egyesek kivégzését tervezték. Május 3-án azonban a városon átutazó vörös csapatok a rendet helyreállították. Egy nappal később a direktórium is visszatért a városba, majd a Kispestről ideküldött vörösőrök segítségével a szervezkedés résztvevőit letartóztatták. Bár az ellenforradalmi bíróság perirata is elismeri, hogy „...a letartóztatás azonban egyik esetben sem tartott hét napnál tovább", mégis elegendő oknak bizonyult a direktóriumi tagok és a vörösőrök elítélésére. A vádlottak 4 hónaptól 3 évig terjedő büntetéseket kaptak. A leghosszabb időtartamú, 3 évi fegyházbüntetésre Vitéz Sándor politikai megbízottat ítélték. A bíróság indoklása szerint az egyhetes letartóztatás idején az ellenforradalmárok ,,... saját és családtagjaik életét, testi épségét, továbbá vagyonukat fenyegető veszély miatt lelki sanyarúságot szenvedtek." 10 Kifejezetten politikai jellegű bűncselekménynek minősült ugyan az izgatás vétsége, azonban az ellenforradalmi rendszer bíróságainak elfogultsága ezekben az ügyekben is megnyilvánult. Többnyire a nyilvánosság előtt tett kijelentéseket vagy a népgyűléseken tartott szónoklatokat minősítették izgatásnak. így történt ez Sándor Oszkár gimnáziumi tanár esetében is, aki a perirat szerint ,,... a jászberényi piacz téren népgyűlésen tartott beszédében a magukat proletárnak nevező nagyszámú hallgatóság előtt az általuk burzsujoknak nevezett polgári osztályt gaz burzsujoknak nevezte, és azt fejtegette, hogy azok a múltban kizsákmányolták a szegények néposztályát..." A jászberényi tanárt ezért a szónoklatért három és félévi szabadságvesztésre ítélte a bíróság. További másfél évi büntetést szabtak ki rá zsarolásért. Sándor Oszkár ugyanis lószerszámok rekvirálásában is részt vett, melyeket a Vörös Hadsereg részére foglaltak le. 11 A leírt esetekhez hasonló ügyekkel foglalkozik a többi perirat is. A fogháznaplókhoz kapcsolódó, mindössze 0,12 fm terjedelmű iratanyag a Tanácsköztársaság időszakának jászberényi eseményeit hitelesebben és részletesebben tükrözi, mint a kora9 Uo. 380/1919. SZML Jászberényi Fogházparancsnokság iratai. 307/1919. U Uo. 305/1919. 346
