Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 2. (Szolnok, 1987)
TANULMÁNYOK - Tolnay Gábor: Az 1920-as évek földreformja Szolnok megyében / 133. o.
Törökszentmiklós község 420 kat. hold legelőhöz jutott Léderer Sándor és Léderer Gyula együttesen kezelt birtokából, és a község lakosaiból alakítandó legeltetési társaság gondjaira bízta azt az ide vonatkozó OFB-ítélet. Tudomásul vette az OFB azt is, hogy a megalakításra kerülő legeltetési társaság nevében eljáró Erdélyi Kálmán községi főjegyző és társai a kijelölt területből mintegy 83 kat. holdat már az 1924. legeltetési év kezdetén birtokba vettek, a többi területnek a birtokba vételét közös megegyezéssel 1924. október l-re halasztották. Ugyanakkor azt is tudomásul vette az OFB, hogy a legelőterületek vagyonváltságba nem eső részének bérleti díjára az érdekeltek megegyezést kötöttek. 128 A városok: Jász-Nagykun-Szolnok vármegyének 1920-1935 között hat városa volt, amelyek közül kettő — Mezőtúr és Szolnok - a nagybirtokövezetben feküdt, a többi redemptus város volt. Határuk összterülete meghaladta a vármegye területének 30%-át. A városok közül egyet — Jászberényt, a régi Jászkun Hármas Kerületek volt közigazgatási központját — nem érintett a földreform. Ezt így fogalmazta meg dr. Fridvalszky polgármester: „...hogy hatóságom területén (házhelyre és kishaszonbérletre) jelentkezés nem történt, az onnan van, hogy itt a város területén belül házhelyeknek való közterület van, s így ha valaki jelentkezik házhelyért, a város képviselőtestületéhez folyamodik s a legtöbb esetben részletfizetés és minden előnyös ár mellett nyer házhelyet. Különösen méltányos elbánásban részesülnek a katonaviselt egyének. ... Annak, hogy kishaszonbérletek alakítására sem történt jelentkezés az eljárás során, az oka az, hogy itt minden arra rászoruló egyén feles vagy harmados részes kezelésben hozzájut kellő földhöz, amely részére a szükséges gabona és egyéb terményeket biztosítja anélkül, hogy így befektetési költségei lennének. Az itteni földmíves szegény nép, ha nem feles gazdálkodásban, akkor aratás útján beszerzi a szükséges gabonát, harmados kaszálás útján pedig az ún. ázalék féléket. ... Itt tehát a szerencsés birtokviszonyok miatt lett az eredmény nemleges." 129 A házhelyrendezés különben mind a hat városban akut problémákra, bajokra keresett orvosságot, mert minden városban szükség volt új telkekre. Hiszen Jászberényben is szükség volt házhelyekre, de azt módjában volt a város vezetésének magánegyezség útján lebonyolítani, ami lehetővé tette, hogy elkerülje a városban az OFB ténykedését. Kisújszálláson 1928 telén Török István és 51 társa az ún. Óváros mellett 150150 n.öles telket kértek díjmentesen házhelyek céljaira a város képviselőtestületétől. A testület ehhez hozzá is járult, de csak az 1928. évi termés betakarítása után és azzal a feltétellel, hogy három éven belül házat építenek rá. 130 128 SZML Rákóczifalva közig. ir. Az 1.703/1922. ikt. sz. iratban a 17.903/1924. számú OFBítélet. 129 OL K-I 84 1921-29-59.735/92.640. - a jászberényi polgármester jelentése. 130 SZML Kisújszállás jkv. 42/1928 kgy. szám és 6.201-2/1927. közig. ir. 155
