Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 2. (Szolnok, 1987)
TANULMÁNYOK - Zádor Béláné: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye egészségügyi helyzetének fő vonásai 1876-1910 között / 85. o.
rényi Erzsébet Közkórház" néven funkcionál. A kórház a megyei törvényhatósági és közigazgatási bizottság közvetlen felügyelete alatt áll, 60 ágyas, szükség esetén 80 beteg is elhelyezhető benne. 1895-ben a közigazgatási bizottság jelentést kér a Jászberényi Erzsébet Közkórház állapotáról. A jelentésből részletesebb képet kapunk az intézmény helyzetéről: A kórház 51 m. hosszú, 15 m. széles épületében 9 kórterem van 56 ággyal. A kórtermek tágasak, világosak. Található még benne egy letéti szoba, egy műtőterem, egy orvosi szoba. A gyógyító munkát egy igazgató főorvos és két ápoló végzi. Az ellenőrzés több problémára hívta fel a figyelmet. Ezek közül a legfontosabbak: nincs betegfelvételi szoba, a fertőző betegek számára biztosított külön helyiség, fertőtlenítő helyiség hiánya, szükség lenne a személyzet megduplázására is. 9 A jelentésből világosan kitűnik, hogy a Jászberényi Erzsébet Közkórház a megye betegeinek gyógyellátására sem elég, sem megfelelő nem volt. A közkórház építésének gondolata már 1877-ben felvetődött. Illésy Sándor Kisújszállás rt. város akkori polgármestere indítványt intézett a közigazgatási bizottsághoz kórházépítés ügyében. 1880-ban Lovassy István bizottsági tag indítványozta újból közkórház létesítését. A tárgyalások ellenére mindkét javaslat eredménytelen maradt. A közkórház építésének ügyét néhány év eltelte után a vármegyei Orvos és Gyógyszerész Egylet indította megújra. 1887-ben. 1890-ben pályázatot hirdettek a kórház terveinek elkészítésére. 1891. november 25-én az első díjat Quittner Zsigmond tervének ítélte a törvényhatóság. A tervet, többszöri átdolgozás és módosítás után 1894. június 13-án kelt határozatával a belügyminiszter elfogadta, az építési költségeket 148.000 Ft-ban állapította meg. A kivitelező munka 1894. szeptemberében indult, a kész épület felülvizsgálatát 1896. február elején tartották. Az intézményt 1896. május 1 5-én ünnepélyesen felavatták, és az első beteget június 1-én már fogadták is. A kórházat eredetileg 100 ágyasra tervezték, de a téli hónapokban fokozottabban igénybe vették szolgáltatásait. Ez volt az oka annak, hogy fokozatosan szűknek bizonyult. Ekkor 33 tartalék ágy és a hozzátartozó felszerelés beszerzésére került sor, így a kórház tulajdonképpen 125 beteg teljes elhelyezésére, illetve ellátására képessé vált. Különösen idegrendszeri bántalmakban szenvedő emberek befogadására volt kevés hely, mindössze 6 betegágy. Sok esetben a Jászberényi Erzsébet Közkórházba kellett szállítani az ilyen betegségben szenvedőket. A kórház bővítésének gondolatával az 1900-as években már foglalkoztak, főleg az építés alkalmával elmaradt betegfelvételi épület létrehozásával. Elkészülte után 150, sőt kivételesen 170 beteg befogadására alkalmassá vált volna az intézet. Ezzel a kérdéssel a kórházi bizottság foglalkozott közvetlenül, sőt a belügyminiszter által kiküldött ellenőr is alátámasztotta a felvételi épület megépítésének szükségességét. A kivitelezésben azonban szükség lett volna a vármegye lakosságának, elsősorban nagybirtokosainak anyagi támogatására is, ami a nehéz közgazdasági viszonyokban nem vált valóra. 10 A tiszti főorvosi jelentésekben rendszeresen észrevételezik, hogy a megyei közkórház bővítésre szorul, hogy több beteget tudjon befogadni. Az 1903-ban kelt tiszti fő9 SZML Közig. Biz. ir. 2338/1895. L0 BAGOSSI K. 1896 - 1901. 108-115. 90
