Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 2. (Szolnok, 1987)
TANULMÁNYOK - Zádor Béláné: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye egészségügyi helyzetének fő vonásai 1876-1910 között / 85. o.
Közegészségügyi köröket a következő községek alkottak: 1. Felső-Szt-György, Fényszaru, Monostor, Kerekudvar puszta A körorvos székhelye: Fényszaru - Dr. Lédig Lajos 2. Dósa, Jákóhalma, Mihály telek A körorvos székhelye: Jákóhalma - Farkas László 3. Alattyán, Alsó-Szt-György, Jánoshida, Mizse puszta A körorvos székhelye: Akó-Szt-György — Dr. Széniczei Pál 4. Kőtelek, Nagykörű, T.Süly A körorvos székhelye: Kőtelek - Dr. Czapkai Imre 5. Tisza Abád, T.Szalók, T.Derzs, T.Szent Imre A körorvos székhelye: Tisza-Szalók - Dr. Kristóffy Pál 6. Tisza Bura, T. Roff A körorvos székhelye: Tisza-Roff - Dr. Karácsonyi János 7. Tisza Beő, Fegyvernek A körorvos székhelye: Fegyvernek - Dr. Frank Mór 8. Szelevény-Csépa, T.Sass, T.Ugh A körorvos székhelye: T. Sass - Glüchstal József 9. Kűrth, Inoka, Nagy Rév, Czibakháza A körorvos székhelye: Nagy-Rév - Dr. Gänger Mór 10. Várkony — Vezseny — Ez a két község községi orvossal rendelkezik, akik az 1876. XIV. t.cz. 143. par.-a értelmében állásukat az általános tisztújításig megtartják. Ennek a két községnek a körorvosi állása még betöltetlen volt. A törvénynek megfelelően alakították ki a himlőoltási körzeteket és meghatározták az oltó orvosokat. A Jászsági felsőjárásban 3; Jászsági alsójárásban 4; Tiszai felsőjárásban 4; Tiszai középjárásban 3; Tiszai alsójárásban 4; a rendezett tanácsú városokban egy-egy körzetet hoztak létre, tehát 9 körzetet, így összesen 27 körzetben került sor a himlő elleni oltás elvégzésére. 3 A gyógyszertárak kialakítása is követte a megye közigazgatási szervezetének felépítését. 1879-ben 23 gyógyszertár volt a megyében. Ezek megoszlása a következő: Jászsági felsőjárásban 2, Jászsági alsójárásban 3, Tiszai felsőjárásban 4, Tiszai középjárásban 1, Tiszai alsójárásban 1, rendezet tanácsú városokban 12. 4 Ezek után az alispáni jelentések, valamint a rendelkezésre álló statisztikai adatok alapján tekintsük át az egészségügyi személyzet létszámának alakulását Jász-NagykunSzolnok Vármegye megalakulásától a századforduló utáni első évtized végéig. 5 3 SÍPOSO.: 1879. 244-245. 4 SÍPOS 0.: 1879. 246. TISZA Kálmán: Jelentés az ország közegészségügyi viszonyairól az 1879. évre. Bp. 1883. 177. TISZA Kálmán: Jelentés az ország közegészségügyi viszonyairól az 1880. évre. Bp. 1884. 228. TISZA Kálmán: Jelentés az ország közegészségügyi viszonyairól az 1881. évre. Bp. 1884. 219. TISZA Kálmán: Jelentés az ország közegészségügyi viszonyairól az 1883. évre. Bp. 1886. 231. Báró ORCZY Béla: Jelentés az ország közegészségügyi viszonyairól az 1884. évre. Bp.. 1887. 245 Báró ORCZY Béla: Jelentés az ország közegészségügyi viszonyairól az 1885. évre. Bp. 1889. 282. Gróf TELEKI Géza: Jelentés az ország közegészségügyi viszonyairól az 1886. évre. Bp. 1889. 325. 87
