Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 2. (Szolnok, 1987)

TANULMÁNYOK - Kiss Z. Géza: A Bácskába került Szolnok megyei telepesek mindennapjai a Rádai Levéltár 1819. évi irataiban / 63. o.

dő esztendőkre minden változás nélkül maradjon és állandó légyen..." Talán maguk sem gondolták, hogy milyen soká lesz érvényes ez az ígéret... A várható hasonlóság mellett több finom részlettel gazdagítja a Szolnok megyei telepesek életére vonatkozó ismereteinket az ómoravicai díjlevél. A járandóságok között itt is 100 forint az évi készpénz, s ezt követik hosszú felsorolásban a különböző naturáliák. Szerepel itt 1 mázsa (100 font) marhahús, egy hízott sertés vagy helyette 10 forint, fél mázsa faggyú, 1 mázsa só, de különbséget tesznek a házi szükségletre és a vetésre való gabona között. Kenyérnek való búzából 40 pozsonyi mérővel kap a lelkész, a vetni való búzája pedig 12 mérőt tesz ki, s az árpából hasonlóak az arányok, csak a 40 mérőnyi árpa itt állati takarmánynak számít. Ezen a díjlevélen az egy véka kása (köles), borsó, lencse mellett szerepel négy itce méz és ugyanannyi vaj is. A vaj külön tételként szerepeltetése annál értékesebb adalék számunkra, mert ,,az Teheneknek és Juhoknak egyszeri fejesek (itt is) ususban vagyon", akárcsak az Őrletés, vagy a daráitatás. A községek közül egyedüli módon, ebben a díjlevélben két külön tételben szerepel a tüzelő. A többiekhez hasonlóan itt is van tűzifa (4 öl), a 14. pontban mégis azt olvashatjuk, hogy „Téli fűteni való szalma elegendő." Hogy miért nem szerepel a másik három díjlevélen is kétféle tüzelő, nem lehet a forrás alapján eldönteni, de annyi bizonyos, hogy ha Omoravicán egész évi főzésre és téli fűtésre nem volt elegendő a fa, hanem az otthon megszokott s szalmával fűthető kemence meghitt melegére is szükség volt, akkor a másik három parókián sem lehetett másképpen. A stóláról itt csak annyit tudunk meg, hogy szedése a dunamelléki püspök rendelése szerint történt. A lelkészi illetményföldről annyi állapítható meg, hogy területe 36 jugerum , és itt is három nyomásban történik művelése. Az első nyomásban levő föld „...az Raglitzai határ felé, véggel napnyugot felől dűl az régi Guja kútra", északról Vojnits József földbirtokos Rátája nevű dűlője „hasítja", napkeletről pedig a nótárius és a rektor illetményföldjével határos. Délről az a 12 holdat kitevő szabad telek a szomszédja, amelyet Vojnits József földbirtokos árendál. A második nyomás szintén 12 holdat tesz ki, a Szivatz felé menő út mellett a legszélső dűlőben és felülről a rektor, alulról a nótárius földjével határos. A harmadik darab pedig a Pacsér felőli oldalon „...a kukoricza földeken kívül" terül el hasonló nagyságban. Nem messze ettől a földtől, ugyancsak a határ mentében van a lelkész 22 holdat kitevő rétje. Északról zárja a határ, keleti szomszédja „...az Mészárszék után járó kaszálló", délről „...az (tekintetes) Vojnits Illyés úr Rátája dülleje", nyugatról pedig a rektor kaszálója határolja. A föld használatát, a gyülekezet munkaterheit illetően pontosabb ez a forrás mint a feketehegyi, mert itt világosan megfogalmazódik, hogy csak a szántás, vetés, hordás terheli a gyülekezetet, de „takarás és nyomtatás nélkül", s ugyanakkor rögzíti a kukoricaföld megszántására vonatkozó kötelezettségeket is. A „kaszálónak feltakarítása és behordása helyett", mint lehetőséget említi az esetleges felszántást.

21 A pacséri díjlevél talán annyiban tér el az előbbiektől, hogy a gabonaneműekről 20 - ~ > jugerum = 1200 négyszögölével számított magyar hold; pozsonyi mérő: regi űrmérték = 62,5 liter 21 RÁDAY Lt. uo. Omoravica. (A prédikátor konvenciója. Melleklet.) 74