Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 2. (Szolnok, 1987)

TANULMÁNYOK - Kiss Z. Géza: A Bácskába került Szolnok megyei telepesek mindennapjai a Rádai Levéltár 1819. évi irataiban / 63. o.

almárium, egy sárgamintás, fehér nyoszolya, meg egy „viselt" fehér asztal. Az 18101814 között vásárolt bútorok között szerepel két darab, egy személynek való tarka „tóth nyoszolya", egy zöld színű harmadik, valamint „Egy nagy , sárga festésű, fekete tsiku asztal". Volt ezenkívül még az eklézsiának egy „csákány kapája", egy padlásra járó lajtorjája, egy „megkisebbített" vékája és két fenyőfa vedre is.

15 Az itt bemutatott parókiákhoz hasonló szolgálati lakások az ország szegényebb tájain (Ormánság) majd csak 3—6 évtized múlva készülnek, de tornáccal kiegészítet\, L alakú formájukkal mindenütt például szolgálnak a falvak gazdag parasztjai számára, konyha-központú, kétszobás változatuk pedig a XIX. századi parasztház általános mintájává lesz. A telepesek egyházi vezetői A megtelepedést követő évtizedekben a vallás szabad gyakorlatát ismételten hangsúlyozó telepesek között igen fontos szerepet játszottak forrásunk fogalmazói, a lelkipásztorok. Közülük eddig névszerint csak Kertvéllesy Pált, a feketehegyi lelkészt említettük. Azt írja magáról — a lelkészek műveltsége iránt érdeklődő püspökének —, hogy a debreceni kollégiumban tanult, beszél deákul és németül, de rendszeresen olvas „...sidó, görög és francia nyelveken". Korábban az egyházmegye másik sarkában, a Drávaszögben szolgált 13 esztendőn keresztül és 1811-ben került a feketehegyi gyülekezet élére. Házasember és hat élő gyermeke van. Az ómoravicai lelkészről, Csethe Dánielről annyi információt adhatunk a falusi értelmiség sorsa iránt érdeklődő olvasónak, hogy ez a lelkész is a debreceni kollégium diákja volt és hogy járatosabb legyen a német nyelvben, „öregbítette tudományát" Pozsonyban és Bécsben. Előbb rektor volt (Jász) Kiséren, azután hat és fél esztendeig professzor Halason. Huszonegy esztendeje házas, ,,... vágynak 4 fijai, kik már mind oskolában tanulnak és 2 leány gyermekei". A pacséri prédikátor, Kosdy József születési idejét, elemi tanulmányait nem ismerjük, csak azt tudjuk, hogy Nagykőrösön járt gimnáziumba, onnan ment Sopronba és Pozsonyba a „frantz és anglus nyelvekben lejendő további maga tökélletesittése" érdekében. Azután a bázeli és más egyetemeken töltött el négy esztendőt és csendes panasszal írja, hogy „az külső akadémiákon előtte levő tudományokért s orientális nyelvekért, mellyeknek kedvét, tehetségét és idejét feláldozta", francia és angol nyelvismeretét elhanyagolta és mostmár csak „német nyelven olvas és beszéli". Prédikátori hivatalát 1795-ben Pacséron kezdte, van felesége és három gyermeke. Akárcsak ómoravicai társa, Szilágyi Sámuel is a tanári pályát cserélte fel a lelkészivel. Ő a kisebb iskolákat Kecskeméten végezte, onnan ment a debreceni kollégiumba, ahonnan „oskolai életének kilencedik esztendejében" három évre Ceglédre helyezték rektornak, s onnan került a „Kecskeméti Oskolába", ahol 16 esztendeig tanított, hogy azután a püspök 1808-ban Pirosra rendelje. Beszél deákul, olvas németül, van felesége és négy gyermeke. RÁDAY Lt. uo. Községenként: I. Az eklézsia. (Parókiák.) 71