Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 2. (Szolnok, 1987)

TANULMÁNYOK - Szabó Lajos: Megélhetőség Kisújszálláson a XVIII. század második felében (Conventiók, bérek, jövedelmek) / 29. o.

szetben való fizetség (pl. a legeltetett tehenek egyszeri teje és 1812-től 1 itce búza tehenenként), amely hagyományosan jelentős összetevője a pásztorbéreknek. A napi tartás a pásztorok élelmezését jelenti (tésztaféle, ázalék, ill. este a soros háznál vacsora). Számításunk szerint az egyik-egyik tehéncsordás évi bére 1762-ben 25 frt, ezen kívül kenyér, 1795-ben viszont 40 frt + 785 liter tej (31 frt), 1812-ben az egy csordásra jutó búza bevétel 231 liter, a tejé — 2 litert számítva egy fejesre - 654. Egy tehéncsordás évi bére a XVIII. sz. második felében 50-90 frt között mozgott, hasonlóan a gulyásokéhoz. Bojtárjaikat, ha nem családtag volt - ebből fizették. Ökorcsordás: 1762:,,minden darabtól 12 kr, minden pár ökörtől 1 kenyér, ez pedig csak egy sor lészen. " 1780:1 -tői 4 kr, 2-től 1 kenyér. 1792:1-től 4 1/2 kr, 2-től 1 kenyér. 1795-1798:1-től 7 kr, 2-től 1 kenyér. 1803: 1-től 8 kr, 3-tól 1 kenyér. 1805—1806:1-től 9 kr, „kenyér a gazdaság határozottságától" a szűk idő miatt. 1807—1 808:1-től 10 kr, ,,a kenyér a tavaji mód szerint". 1809-1810:1-től 12 kr, 2-től 1 kenyér. 1811:1-től 21 kr, 2-től 1 kenyér. 1812-1814:1 -tői 12 kr, 2-től 1 kenyér. 1815:1-től 14 kr, 2-től 1 kenyér. 1816:1-től 18 kr + 1 itce búza. Állatlétszámtól függő pénz és kenyér tartozott az ökörcsordások bérébe, amelynek évi összege az 1780-1803 közötti időszakban: 40-67 frt kenyérrel, anélkül 15—42 frt. Nyájjuhász: 1755: „eötven darabb juhtól és báránytul az őrzésért, valamint eddig, ugy ennek utánna is illendő bér lészen egy egy bárány vagy pedig egy egy poltura, idest dénár 3" (azaz 1 1/2 kr.). Megjegyzendő, hogy ez a gyakorlat jellemző volt az egész Nagykunságra. 1780: ,Jia csak karácsonyig, az eddigi mód szerint 2 bunda és lábbeli, minden 100 juhtól 1 bárány vagy minden juhtól 1 magyar pénz, ha karácsonytól tovább őrzik a juhokat, minden 10 juhtól 1 magyar pénz", továbbá ,,a jobb rendnek feltartására juhász vagy botskor gazda légyen, ki a kenyér hordásra is vigyázzon, hogy a kenyérben ne telhetetlenkedjenek" — szól a tanácsi határozat (augusztus 15). 1792:1-től 1 poltura (3 dénár) télen is, nyáron is bocskor pénz nélkül, 10-től 1 kenyér, mint korábban. 1795:1-től 3 dénár (11/2 kr), 1 hétre 1 juhásznak 1 1/2 kenyér, ,,de ha jobb idők" lesznek, mint régen. 1805: „minden juhtól a nyári őrzésért 1 poltura, juh hányas után ismét ha karátsonyig őrzi 1 poltura, ha tul karátsonon 2 kr, kenyér minden személynek egy hétre 2 egész adattatik." (Ekkor 7 nyájjuhásza volt a helységnek.) 1805-1811: bér a juhos gazdák által történő megállapodások szerint. 46