Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 2. (Szolnok, 1987)

TANULMÁNYOK - Szabó Lajos: Megélhetőség Kisújszálláson a XVIII. század második felében (Conventiók, bérek, jövedelmek) / 29. o.

5. táblázat Cselédek nem és kor szerinti megoszlása (1771-1784): Szolgák S z olg á 1 ó k Év 15 év felett 15 év alatt Arányuk Együtt A lakosférfi nő E. férfi nő E. % ság %-ában 1771 139 31 170 19 42 61 26,40 231 5,63 1772 142 32 174 19 42 61 25,95 235 5,70 1774 118 30 148 40 22 62 29,52 210 4,87 1775 110 33 143 28 21 49 25,52 192 4,39 1776 121 64 185 34 33 67 26,58 252 5,71 1777 118 76 194 45 52 97 33,33 291 6,07 (!) 1778 102 52 154 36 38 74 32,45 228 4,72 1779 107 74 181 31 32 63 25,81 244 5,23 1780 102 51 153 51 32 83 35,16(!) i 236 4,90 1781 103 54 157 36 38 74 32,03 231 4,67 1782 85 37 122 16 29 45 26,94 167 3,47(!) 1783 131 58 189 33 46 79 29,47 268 4,71 1784 113 44 157 36 31 67 29,91 224 4,38 A néhány hónapra szegődött 15 éven aluli kis cselédek „ostorosok" (hajtók), birka elletősök, csürhések, vízhordók, „aprójószágok" pásztorai, állatgondozók és ház körüli „mindenesek" voltak. A végzett munkát tekintve nem volt éles határ a szolgák és a szolgálók között. Ez utóbbiak többsége házi, elsősorban konyhai és takarító tevékenységet végzett, de mezőgazdasági munkát is végeztettek velük (pl. baromfiak gondozása, szénagyűjtés, takarás, kerti munkák stb.). A 6. táblázat adatai még inkább bizonyítják, milyen nagy számú mezőgazdasági cseléd dolgozott a helységben, akik néhány kivételtől eltekintve kisújszállásiak voltak (az idegen cselédek csak reformátusok lehettek). Összeíráskor gondosan ügyeltek arra, hogy „minden zsellért a maga gazdája után" jegyezzenek fel, amelyből kiderül, a szolgák száma nem azonos a cselédes gazdák számával, mivel a gazdag redemptusok két, esetleg három cselédet és szolgálót is alkalmaztak. Lássunk típusonként néhány jellegzetes példát az 1770-es évek közepéről.

7 A cselédek „szolgálattya" hatóságilag regulázott volt, hogy ezáltal csökkentsék a konkurenciát, s egyik gazda se kerülhessen előnybe a másikkal szemben. Jellemző a közös redemptusi érdekképviselet az egész korszakra. Kerületi körrendeletekkel történik a szegŐdtetés, a szolga-gazda viszony, bérezés szabályozása. „Senki más cselédjét,szolgálóját, se szolgáját ne ketsegtesse és megfogni elébb ne igyekezzen, hanem esztendeje telesének előtte csak 2 héttel szabados" — hangzik az 1777. március 25-i kerületi körrendelet.

8 Egy másik rendelkezés a szolgák fogadásával 7 Uo. a conscriptiókból kigyűjtve. 8

Uo. Protocollum Currentale (Továbbiakban: ProtCurr.) 133. 1777. III. 25. 34