Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 2. (Szolnok, 1987)
TANULMÁNYOK - Szabó Lajos: Megélhetőség Kisújszálláson a XVIII. század második felében (Conventiók, bérek, jövedelmek) / 29. o.
A növekedés dinamikusságát mutatja, hogy hét évtizednyi idő alatt a redemptusok létszáma 270%-kal, az irredemptusoké 250%-kal emelkedett. Az irredemptus alapkategórián belüli változást pedig a 3. táblázat összefüggései szemléltetik: r 3. táblázat Lakóházzal rendelkező (cum domibus) és házzal nem bíró irredemptusok aránya 1760/61 és 1824/25 között? Hadi év írredempt. együtt Ebből háztulajdonos % háztalan % 1760/61 164 98 59,76 66 40,24 1770/71 164 102 62,20 62 37,80 1780/81 207 160 77,30 47 22,70 1790/91 197 131 66,50 66 33,50 1800/01 329 244 74,17 85 25,83 1810/11 348 260 71,84 98 28,16 1820/21 457 363 79,44 94 20,56 1824/25 441 345 78,24 96 21,76 A táblázat adataiból kitűnik, hogy a saját lakóházzal rendelkező irredemptusok számának növekedése gyorsabb ütemű, mint a „mások nyakán élő" zselléreké. Lényegében az önmegváltással a paraszt társadalom két alaprétege (redemptusok és irredemptusok) kerül egymással szembe, s a kettő viszonyában a redemptus nagygazdák hatalma válik egyre inkább jellemzővé. Az örök joggal egyéni tulajdonba került váltság- (redimált) föld a jogok mértékének forrása (határhasználat, újraosztások, adásvétel, tisztségviselés), valamint az állatvagy ónban kifejeződő tehetősség. (Ezekkel egyenesen arányos az adófizetés összege.) Ezáltal érvényesül a módos redemptus gazdák közösségének uralma az elszegényedett redemptusok és a növekvő létszámú földnélküliek felett, akiknek megélhetése szűk keretek közé van szorítva. Földjük elzálogosításával, bérbeadásával próbálnak magukon segíteni a szorult helyzetbe kerülők. Fontossága miatt megjegyzendő, hogy a redemptionális viszonyok közegében élő nagykunságiak számára — különösen az 1770-es évektől — egyre nehezebben elviselhetők az ismétlődő, immár pusztító nagy tiszai áradások (pl. Kunhegyes határának fele, Kisújszállásnak kétharmada került víz alá). A szinte erőn felül végzett közmunkák (gátépítések), a bérelt puszták költségei megnehezítették a felduzzadt lélekszámú helységek életét. Felgyorsul a zselléresedési folyamat. Mindezeket hullámzó társadalmi feszültség kísérte. Levezetődéséhez kínálkozó alkalmat jelentett II. József telepítési akciója az elnéptelenedett bácskai kamarabirtokokra. Szervezett telepítéssel mintegy 600 család keresi máshol „életének jobb móddal lejendő folytatását", amit ősei 3 Uo. 31
