Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 2. (Szolnok, 1987)
ADATTÁR - Bánkiné Molnár Erzsébet: Iratok az 1753. évi Törő-féle parasztfelkelés kiskunsági kapcsolatairól / 285. o.
zó javaslatát csak 1753. november 11-én terjesztette fel az uralkodóhoz. A végső ítéletet Mária Terézia 1754. január 28-án mondta ki, de kihirdetésére csak március 22-én került sor. Az ítélet értelmében - mint ismeretes - Törő Pál, aki „ ezen Párt ütésre czélzó gonosz igyekezetnek elindítója" volt, Mezőtúron, Pető Ferenc pedig Hódmezővásárhelyen fejvesztés után felnégyeltetett, Bujdosó Györgyöt a budai vár piacán fejezték le. A raboskodó 106 vádlott közül 52 főt katonának soroztak be olaszországi állomáshelyre, 13 főt szigorú kényszermunkára ítéltek. Többekre — köztük a jászkisériekre is — a nyilvánosság előtt végrehajtandó kétszer ötven botütést szabtak. 9 Büntetést kapott a két város is. A felkelés leverésében közreműködő jászkun alkapitány jutalmul tanácsosi címet, míg ílléssy István nagykun kapitány aranyláncot kapott, 10 a börtönben katolikus hitre tért Herpai pedig árulásáért a királynőtől 100 arany jutalmat és nemességet, valamint amíg hivatalt nem vállal, évi 300 forint kegydíjat. 11 Herpai 1754. január 8-án kelt adományíevelét á Jászkun Kerület május 2-án tartott közgyűlésén hirdették ki. Ugyanezen a közgyűlésen a nádor utasítására kiskun kapitánynak nevezték ki és mint kapitány letette az esküi. Hivatalát - később már választás alapján — 28 évig töltötte be. A katolikus vallásra tért Herpai számára az is kedvezővé vált, hogy 1753. július 18-án a királynő a Kiskun Kerület rabítélő székét a református Halasról a katolikus Félegyházára helyezte át. A korábbi kiskun kapitány, Boros Mihály a halasi főbíróval és tanácsnokkal együtt március 22-én szabadult a budai börtönből. 1- Bebizonyosodott, hogy nem volt részük a felkelés szervezésében, mivel azonban nem elég körültekintően jártak el annak nyomozásában, a hivatalviseléstől eltiltották őket. 13 Az alábbiakban bemutatásra kerülő - Kiskunhalas levéltárából származó - levelek közlését eddigi ismeretlenségük mellett sajátos értékük is indokolja, hiszen belőlük a szinte ártatlanul elfogott és börtönbe zárt halasiak voltaképp nem hivatalos, éppen ezért közvetlenebb, élettelibb, őszintébb híradásaiból ismerhetjük meg a mozgalom el9 Az ítéletet közli FODOR Zoltán. FODOR Z. 1968. 135.. dokumentum. Az ítélet egyes részleteit ld.: ANTAL Árpád: Olvasókönyv Szolnok megye történetéhez. Szolnok. 1969. 64-67. ÍLLÉSSY István 1749-1776. március 16-ig, haláláig a Nagykun Kerület kapitánya volt. Pályafutását mint kerületi hajdú kezdte. A porosz háborúhoz 1745-ben a Jászkun Kerület 1000 lovaskatonát adott, ekkor a nagykunságiakkal ÍLLÉSSY István ment el hadnagynak. A háborúból hazatérve kerületi biztos, esküdt, majd 1749-től kapitány lett. Családja csaknem száz évig viselte a tisztséget. U SZML. JKK. kgy.jkv. 1745-1755.513. 12 Bács-Kiskun Megyei Levéltár (továbbiakban: BKML) Kiskunhalas város levéltára (továbbiakban: Kkhalas lt.) Protocollum Politicum I. 63. 13 Boros Mihály 1746-tól volt a kerület kapitánya és 1753-ban bekövetkezett bebörtönzéséig a kerület lakosainak megelégedésére látta el tisztségét. Ágoston István mögött szinten tekintélyes tisztségviselői múlt állt, 1753. január 1-én már harmadszor választották Kiskunhalas lo'bírájává. 289